Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Asztalos Miklós: A magyarság Buda visszafoglalásában vitt szerepének jelentősége 162-182
A MAGYARSÁG BUDA VISSZAFOGLALÁSÁBAN VITT SZEREPÉNEK JELENTŐSÉGE 177 Ebből a hatalmas összegből Magyarországot terhelte az 5,600.000 forintnyi átteleltetési költségnek túlnyomó része. Mert hisz annak a tehernek a viselési aránya 1685—86-ban még 96 volt a 45-höz Magyarország kárára S csak Buda visszafoglalása után javult ez az arány 80 a 79-hezre. Ismerve a porció értékszámítási kulcsát a fajtán innen és túl, megállapíthatjuk, hogy az átteleltetés és élelmezés terhének részbeni viselése Magyarországot legalább 4.000.000—4,300.000 forinttal terhelte meg. A költségvetésben rendelkezésre álló mintegy három és fél millió forint a só- és bányajövedelmekből, a vámok hasznából, a kamarai birtokok jövedelméből állt elsősorban elő. Tudjuk, hogy csak a magyarországi ércbányák ekkori évi hozama mintegy 600.000—700.000 forintra rúgott s így itt sem vérmes a számításunk, ha feltételezzük, hogy ennek a legális évi három és fél milliónyi bevételnek »is legalább 50%-a Magyarország szolgáltatása volt. A magyarországi és örökös tartományokbeli rendkívüli jövedelmekből származó egymillió forintnak is legalább fele került ki Magyarországból. Az egyházi vagyon megadóztatása legnagyobb sikerű az örökös tartományokban lévén, az ideeső magyar hányadot figyelmen kívül hagyhatjuk. A magyarság tehát az 1686. évi hadjáratból elszenvedett súlyos kárain kívül a 6,000.000 forintot tetemesen meghaladó anyagi áldozattal vette ki részét, amely összeg a hadjárat egész költségének több mint •60%-a volt. Ha figyelembe vesszük, hogy az akkori Magyarország területe mennyivel kisebb volt, mint az anyagilag szintén áldozatokat hozó örökös tartományoknak, a Németbirodalomnak és egyéb külföldnek területe, vagy méginkább azt, hogy lélekszáma mennyivel kevesebb volt, mint amazoké, akkor tényként kell megállapítanunk nemcsak azt, hogy a tényleges költségeknek is több mint felét ő fedezte, hanem azt is, hogy az általa hozott anyagi áldozat aránya sokszorosan felülmulta a birodalomnak, az örökös tartományoknak és az egyéb külföldnek ekkor hozott anyagi áldozatát. Nagy árat adott Magyarország a Budát felszabadító hadjárat feltételeinek anyagi megteremtésével, amely az ő ilynemű áldozata nélkül nem jöhetett volna létre s a szó legteljesebb értelmében megadta az árát a felszabadításnak. A hadjáratnak csak a birodalom, illetve az örökös tartományok hathatósabb védelme volt az indító oka, mégis Magyarország viselte a hadjárat költségeinek nemcsak arányosan a túlnyomó, hanem ténylegesen is a legnagyobb részét. A felszabadítást Magyarország, anyagi leromlása árán bár, de megfizette. Az előzetes tervek szerint a Buda alatti harcok megvívására két sereg volt kiszemelve : egy sereg, amely közvetlen Buda ostromára indul és egy másik, amelyet akkor vesznek igénybe, ha felmentő török sereg közelednék a vár felé s azt kell visszatartani. Az ostromlósereg a császári és a szövetséges hadakból került össze s két vezér alatt oszlott meg : Károly lotharingiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem alatt. Előbbi összes csapattestének létszáma 40.878 ember, utóbbinak 21.050 ember volt. A mintegy 62.000 főre rúgó, ostromlásra szánt sereghez nincsenek a magyarok és az önkéntes külföldi vállalkozók hozzászámítva. 3 3 Tauulmányok Budapest multjából V.
