Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Borbély Andor: Kéziratos ábrázolások Buda visszafoglalásáról 132-141
136 BORBÉLY ANDOR Különösen értékes a hagyaték két török felirású térképe, amelyek bő jelmagyarázatot tartalmaznak. Török nevükön föltünteti a vár kapuit, tornyait, bástyáit, mecseteit, nevezetesebb épületeit, továbbá a várat környező hegyek és természeti tárgyak neveit. Föl jegyzései és rajzai még sok tekintetben kiaknázatlanok. Az 1684—86-os években még fiatal, kiforratlan Marsigli (26—28 éves) működésében több a becsvágy, mint a lelkiismeretes gondosság. 19 ) A bécsi Hadilevéltár amennyire gazdag a visszafoglalás éveire vonatkozó írott forrásanyagban, annyira szegényes az ostrom képes, térképes ábrázolásaiban. Mintha a badeni őrgrófok minden valamirevaló anyagot magukkal vittek volna. Egyetlen korabeli helyrajzi ábrázolás maradt meg — szerzője ismeretlen — az ostrom tervrajzával, az állások pontos feltüntetésével és a tábortervvel. 20 ) Ez azonban a már említett tervrajzokkal összehasonlítva semmi újat nem tartalmaz. A Fővárosi Múzeum gyűjteményében is találunk néhány egykorú kézirajzot. legelsőnek a karlsruhei Hannenstein-féle, nyugatról nézett látkép változatát említjük. 21 ) A rajzolót inkább a téma hadtörténeti megoldása, mint művészi kidolgozása lelkesítette. Hadtörténeti szempontból való hűsége kétségtelen és az épületek ábrázolása is támogatja az akkori városképről kialakult véleményünket. Egy másik képünk ismeretlen szerzőtől származó, szép kivitelű finom tollrajz, 22 ) amely azonban csak nagy általánosságban használható látkép. A sok mecset, az elhanyagolt királyi palota és a régi keresztény templomok az ostrom előtti állapotot sejtetik. Korabeli metszetek és leírások alapján készülhetett, így mint forrás alkalmatlan. A következő alaprajz az ostromműveleteket, továbbá az ostromlók táborának tervét ábrázolja. 23 ) Szerzője, ki csak monogrammjával tüntette fel nevét, négy hasábon keresztül bő magyarázattal számol be a topográfiai részletekről. A következő látkép Buda ostroma ismeretlen nevű mester kezétől. 24 ) A pergamenre vetett tollrajz — amelyet leírás után ismertetünk — a metszetektől eltérő volta és erősen részletező kivitele miatt személyes tapasztalatok alapján készülhetett. Ez utóbbi rajzok, bár különböző nyelvű — olasz és francia — föliratuk van, kiviteli technikájuk, díszítésük és egyező nagyságuk alapján közös mester művének tételezhetők fel. Enzinger János budai polgár a visszafoglaláskor nemesi levelet kapott és címerében alul Buda látképe található. 25 ) A vár túlmagasra rajzolt hegyen fekszik és bár korabeli ábrázolás, kis mérete miatt részletek tanulmányozására nem alkalmas. Szerzője és eredete ismeretlen. Ugyancsak a Fővárosi Múzeumban van kiállítva a Történelmi Arcképcsarnok letétjeként egy ovális alakú elefántcsontra festett miniatűr, amely szintén az ostrommal foglalkozik. 26 ) Előtérben balról Pest, jobbról vágtató lovasok, a háttérben a várostrom élénk harci tevékenysége. Szerzője ennek se ismeretes. A klosterneuburgi apátság könyvtára /. Gaspar Hammerschmied útleírását őrzi. 27 ) Illusztrációi közül a 43. a budai basa portréja, a 44. az ostrom meglehetősen primitív, de eredeti felfogású perspektivikus ábrázolása. A nyomtatásban megjelent utinaplóban a rajzok nincsenek reprodukálva.
