Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Borbély Andor: Kéziratos ábrázolások Buda visszafoglalásáról 132-141

134 BORBÉLY ANDOR A török uralom alatt levő Buda helyrajzáról és az általános városképről az ábrázolások hosszú időn át változatlan helyzetet mutatnak. A törökkorban nem voltak nagyobbszabású építkezések, amelyek a város arcélét jelentékenyen megváltoztatták volna, így a középkori Buda a török hódoltság alatt is középkori jellegű maradt.

9

) Körülbelül Buda első ostromától keltezhetjük azt az időt, amikor a megszokott, jórészt XVI. századi típusokon alapuló sablonos ábrázolások a részben helyszínen készült, bár nem mindenben természethü barokkos ábrázolásoknak adnak helyet. E jórészt a nagyközönség érdeklődését foglalkoztató, nagyszámban felburjánzó metszet mellett készültek oly rajzok is, amelyek a hadműveletek céljára is felhasználhatók voltak. Blőször lássuk a török uralom idejéből való eredeti török térképünket. A még eddig kiadatlan kéziratos térkép a bécsi Liechtenstein hercegi könyvtár egyik ékessége.

10

) A Duna folyását ábrázolja Visegrádtól a Fekete tengerig és a folyó mellett levő várakat és erődített helyeket tünteti fel. Buda és Pest környékét ábrázoló részletét eredeti színezésben közöljük. A két várost topográfiailag helyesen rendezi el a Duna mellett, a hajóhíd jelzése is megfelel a valóságnak. A jelölés módja a tornyokban, bástyákon elhelyezett ágyúkkal hangsúlyozza a hely katonai jelentőségét. B szerint az egész Dunavonal mentén Buda a legjelentékenyebb erődítmény. A török felírások a helységek nevét jelentik, továbbá a Dunán hajóval számított óratávolságokat, például Budavára a legközelebbi állomástól három óra távolságra van. Az ábrázolás módja sajátosan keleties. Bgy török itineráriumot sejtet, amely gyakorlati célt szolgálhatott, tekintettel a hajózásnál fölhasználható távolsági följegyzéseire. Némely helyen érdekes adatokat őriz meg számunkra. így például nem messze Pesttől, a Duna-Tisza közén török írással és piros pontokkal jelzi azt a helyet, a »hitetlenek mezejét«, ahol a törökök nagy védelmezője, Mohamed szultánkhán, »kinek sírhelye legyen áldott«, meghalt. Mint a XVII. század elejéről való térképes ábrázolásnak, kartográfiai becse is igen nagy. Feliratainak teljes megfejtése és részletes tanulmányozása helyrajzilag is értékes adatokat igér. A török uralom vége felé a város sziluettjét a régi tornyok, oromzatok elpusztulása miatt leegyszerűsített épületformák, a török városképet jellemző karcsú mecset-tornyok és kupolás fürdőépületek jellemezték. Brre az összképre enged bepillantást a Bécsi Nemzeti Könyvtárban őrzött Blaeu atlasz látképe, amely a városképet északról nézve tárja elénk.

11

) Előtérben a romokban heverő margitszigeti épületek, középen a topográfiailag hűen elhelyezett Gellért-hegy kis erődítményével, továbbá a Várhegy a budai várral. A mecsettornyok kissé túlzott kiemelése a szemléletességnek egyáltalában nincsen rovására. A budai oldalt Pesttel hajóhíd köti össze. A kéziratos ábrázolásnak metszet-változatai nagyobb tévedéseket mindenesetre nem vittek be szélesebb rétegek köztudatába.

12

) Az ostrom előtti idők katonai jelentőségű ábrázolásai közül legfontosabb a bécsi Hadilevéltár Ottendorf-íéle útleírásának melléklete.

13

) A bécsi Haditanácsot állandóan foglalkoztatta a törökök kiűzésének gondolata. Az előkészítő munkának köszönhető Ottendorf hadimérnök kémutazása. Ottendorf lehajózott Belgrádig. Útjáról térképet készített, megfigyeléseket jegyzett fel és lerajzolta a part mellett fekvő erődítményeket.