Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Markó Árpád: A felszabadítás eszméjének magyar apostola : gróf Zrínyi Miklós 1-12

A felszabadítás eszméjének magyar apostola. Gróf Zrínyi Miklós. Amikor Budavár visszafoglalását és Magyarország felszabadulását a török uralom alól ünnepeljük, nem szabad megfeledkeznünk a XVII. századnak arról a legnagyobb magyarjáról, akinek egész életét, minden cselekedetét a török kiűzésének problémája foglalkoztatta. Gróf Zrínyi Miklós szeme előtt egy nagy vezéreszme lebegett. Fanatikus hittel, meggyőződéssel vallotta azt, hogy Magyarország a maga erejéből is képes lenne fegyverbeszólítani azt a haderőt, amellyel a törököt hazájából kikergetheti. -Szívesen veszi, ha idegenek támogatják, — hiszen a töröknek magyar földről való kipusztulása az egész Nyugateurópán ülő lidércnyomás aluli felszabadulást jelenti ; szívesen fogadja tanítómesterekül a külföldi had.sereg tapasztalt, hadviselt tisztjeit, — de a felszabadítás munkája, fáradsága, veszélye, minden kockázata és végül minden dicsősége a magyaroké legyen. Ez az a vezérgondolat, amely Zrínyi Miklós valamennyi hadtudományi •és politikai munkáján végigvonul, ehhez szabja minden hadműveletét, minden hadseregszervezési tervét, intézkedését, s hadvezéri és írói életének minden megnyilvánulását. I^elkes fáradozásának eredményét, a szónak teljes értelmében, nem érte el, vagy mondjuk talán — korai halála miatt — nem érte meg. Az uralkodó (III. Ferdinánd, majd I. Iyipót) megkötöttsége, környezetének bizalmatlansága, a magyar viszonyok félreismerése, vagy szándékosan téves értékelése, vezértársainak •— elsősorban Montecuccoli Rajmund gróf tábornagynak — személyes ellenszenve, az ország kimerültsége, a rendek s főleg a köznemesség részvétlen közönye voltak az okai annak, hogy Zrínyi szavai életében csekély visszhangra találtak. Az egész nemzetet nem tudta talpraállítani, de hatása a későbbi évek szereplő magyar férfiaira kétségkívül nagy volt. A mohácsi katasztrófa utáni zűrzavarban Magyarországon annyi, •egymás ellen tusakodó erő fejlődött ki és csapott össze, hogy küzdelmük az egész XVII. századot és a XVIII. elejét is kitöltötte. Erdély és a nyugati kérdés ; török veszély és keresztény védelem ; rendi alkotmány és bécsi központi hatalom ; reformáció és ellenreformáció—egyformán foglalkoztatták az akkori magyar társadalom minden rétegét és tartották izgalomban a nemzet életét. Zrínyi Miklós idejében a keresztény-török kérdés volt •előtérben. Ez a nagy magyar, korát messze megelőző műveltségével és gondolkodásával jól látta azt, hogyha Magyarországot a török nyomás alól felszabadítja, —a nemzet életében szerepet játszó egyéb kérdések könnyebben megoldódhatnak. Ez tehát az első feladat s a törökök kiűzése a nemzet legsürgősebb, legelemibb kötelessége. Elkezdte hősies küzdelmét karddal, 2 Tanulmányok Budapest múltjából V