Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Bánfi Florio: Buda és Pest erődítményei 1686-ban 102-131

BUDA ÉS PEST ERŐDÍTMÉNYEI 1686-BAN 109 kastélyt a város felől biztosítani. Ezen, Veliüstól rendkívül nagynak (cca. 70—75 m x 80—82 m.) mondott udvarnak kapuja vagy bejárata a fegyvertár Vérmező felé néző sarka mellé esett, A Duna felől kevésbbé szorult megerősítésre a kastély, mely a várhegy meredeksége miatt itt úgyszólván megközelíthetetlen volt. Mindazonáltal Mátyás két zwingerrel erősítette meg, melyek közül a déli a Zsigmond-védöve, az északi pedig a III. udvar hosszában terült el, s jelenleg mindkettő terrasz-szerű dísz24, A budai királyi várpalota védműveinek alaprajza 1687-ből. kertté van képezve. A déli zwinger két végéből két falszárny szállott alá a hegyoldalban a Duna partjáig, s az általuk bezárt quadratusban nyertek elhelyezést — Giovio szerint

31

) — a kir. istállók és az arzenál. B quadratus északkeleti sarkán egy négyszögű és egy kerek torony zárta el az utat, s védte a kastélyt a Duna felőli támadások ellen. Ezen folyamparti erődítmények egyikében volt elhelyezve az a híres vízemelőgép, mely a kastély ciszternáját látta el vízzel.

32

) Hathatósabban erősítette Mátyás a kastély nyugati oldalát, melyet leginkább veszélyeztethetett támadás. Ide a várkastély teljes hosszában egy rendkívül széles, valami 35 méternyi zwinger lőn építve, még pedig két szakaszban, melyek közül a déli a megnyújtott védöv, az északi pedig a IV. udvar alatt terült el. E zwingerek két végső csúcsán, valamint összekötő pontjukon egy-egy baluardszerű hengertorony (nem rondella) emelkedett a kötőgátak összefogására, melyek perpendikolárisan épültek, támpillérekkel erősítve. A zwingerek déli szaka-