Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Kelényi B. Ottó: A török Buda a keresztény Nyugat közvéleményében 34-101
94 KEIvÉNYI B. OTTÓ folytassa küzdelmét Krisztus tanítása szerint. A prédikáció végén egy hosszú vers olvasható Mohamed hatalmának megtöréséről. Valentin Scheiden a trieri plébánia-templomban mondta el Buda visszafoglalásának örömére készített szentbeszédét. 228 ) A szeptember 14-én mondott szentbeszéd, amely a trieri hercegérsek, az egyházi és világi méltóságok jelenlétében hangzott el, még ugyanabban az évben jelent meg. Az ulmi egyház Elias Veilennek »Die Profetische Bitte und Danksagung« 229 ) c. szentbeszédében örökíti meg a visszafoglalás jelentőségét. A lignitzi egyházközség Venzel Kahl szentbeszédét hallgatta, 230 ) míg az evangélikus regensburgi gyülekezet Joh. Joachim Mülberger szentbeszédében 231 ) hallhatta Buda visszafoglalásának nagy jelentőségét. * * * 4. A királyi főváros a barokk eszmevilágában. Buda visszafoglalásával az ország elsősorban királyi fővárosát nyerte vissza. Ez Budának az egykorú irodalomban az általános jelzője. De a kereszténység régi védőbástyája és erős fala, a törökkorszakban is általában megtartotta királyi jelzőjét, annak jeléül, hogy a keresztény köztudat nem ismerte el véglegesen a török hódítást. Buda e korszakban szerepel még mint döntő fontosságú erőd, amelynek fölszabadításán a keresztény fegyverek annyiszor kicsorbultak. De ugyanekkor Buda Magyarország hatalmas fővárosa, amelynek nevéből nem vesszük észre, hogy a török tartja kezében. Ezenkívül a szerencsétlen hadivállalkozások következtében a királyi székváros egyszersmind a török birodalom alapköve és a kereszténység védelmének végzetes határfala. Ugyané gondolatkörrel kapcsolatban szerepel Buda mint a támadásoknak ellenszegülő makacs vár, de ugyanakkor ismét Magyarország hatalmas fővárosa és egyszersmind a török birodalom jól őrzött kincseskamrája, amelyet a török elsősorban a benne fölhalmozott kincsek miatt nem akar kiadni kezéből. A képek kaleidoszkópszerű változása mellett Budára közvetlen visszafoglalása előtt a német költő, mint a német hősiesség elnyerendő jutalmára tekint és a jutalom elnyeréséért fohászkodik a Mindenhatóhoz. És a nagy győzelem után a francia és olasz líra és a próza is elsősorban a kereszténység diadalát ünnepli. Ennek a gondolatnak ad kifejezést Mioni »La turca fedele« c. munkájában. Buda visszafoglalásáról azt mondja: »per la tutta l'eternitá sera sempre memorabile apresso il christianesmo«. És ezt örökíti meg az irodalom akkor is, amikor ünnepli a sacra lega-t, a keresztény összetartás gondolatát. És főképen ezt hangoztatja a pápa, aki minden öröm forrásánál nagyobbnak tartja a kereszténység győzelmét Budánál. Ugyanakkor azonban Buda, mely a magyar királyság székhelye is, a német irodalom egy részében a bosszúálló és helyreállító Lipót által támadt fel. Még Joh. Nie. Flämitzer szerint is Budavára a nagyszerű királyság leghatalmasabb kulcsa, amelyet azonban »durch die Oesterreichische Clementz«: állítottak helyre. És az aulikus költészetben Buda új barokkos jelzőkkel is pompázik, mint Hegeliusnál, aki a várost Európa városai és várai között a leghíresebbnek (celeberrima) mondja, vagy Cassernél, aki szerint »Ofen die Königinder Städten in Ungarn«. Az aulikus történetírás is elsősorban Lipótot
