Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Révhelyi Elemér: Kelenföld (Tabán) helye és neve 34-58
KEIvENFÖI/D (TABÁN) HFJ,YE ÉS NEVE 49 megerősíti előbbi véleményünket, mert sem előtte, sem utána e névvel többé nem találkozunk. A nép tehát a Keremföld változatot nem beszélte, amint nem használhatta a Kreenfeld nevet sem, mely szintén csak elírásból keletkezhetett. A hagyománynak azonban történeti alapja van, s ezért a Kerenföld név sem fejthető meg a németből, amint hogy meddőnek tartjuk eddig mindazon kísérleteket, melyek a germán származás mellett bizonyítanak. Pedig a hozzászólók többsége egybehangzóan a német eredet mellett foglalt állást, de hogy mikor, honnan és milyen jelentéssel került e név hozzánk, azt eldönteniök legalább az eddigi eredmények alapján nem sikerült. 61 ) Tiltakozunk tehát minden olyan beállítás ellen, hogy »az eredetileg német névből a magyar kiejtés Kelenföldet csinált«. 62 ) »A német bevándorlók által adott név magyaros átidomítása« 63 ) megoldatlan feltevés. Még a legerőszakosabb nyelvtudományi szószármaztatás, vagy akár fordítás sem képes a Kreen és Creyn szóból a Kelen kifejezést levezetni. A Keren névalak felhasználása pedig, amit Podhradczky közbeeső változatúak tekint, hogy a német eredetet plausilisabbá tehesse, épen a fentebb mondottak alapján megdől. 64 ) Borovszky határozott következtetéséből, ki a Krähe == varjú szó régies alakjának felhasználásával Kraejenfeldből jutott a magyar kifejezéshez, még egyáltalában nem látjuk bebizonyítottnak, hogy a magyar Kelenföld alak egy ó-germán helynévből idomult volna át. 65 ) Különben sem valószínű, hogy a Gellérthegy környéke valamidkor varjak tanyája lett volna. Hiszen maga Bleyer is, ki az említett német helyneveket hajlandó etimológiailag a magyar Kelenfölddel azonosnak tartani, mégis e szavak magyarázóinak kísérleteit teljesen tévesnek minősíti. 66 ) Egy jelentéktelen időeltolódásból tehát és az idegen név használatából még nem szabad a magyar elnevezés későbbi keletkezésére következtetni. A bizonyító erejű adatok hiánya a sokszoros nemzeti csapásokban keresendő, melyek egykori fővárosunkat okmányaival együtt elpusztították. Analógiaként Crefeld, Creginfelt, Creienfelt, Creinfelt meglevő és eltűnt német helyneveket is fel szokták említeni, de ezeknek megfejtését épen úgy bizonytalanság jellemzi, mint a magyarországi változatot. 67 ) Többszöri utalással a Kren = torma szó jelentését is kapcsolatba hozták, s Kreenfeldet — mely alakzat csak Szent Gellért nagyobb legendájából ismeretes — úgy tüntették fel, mintha az a Gellérthegy környékén bőven termő vad tormáról kapta volna nevét. 68 ) Pesty Frigyes azonban már régen kétségbe vonta az összefüggést, mért szerinte teljesen valószínűtlen, hogy a , budai s főleg gellérthegyi sziklás talaj a tormatermelésről lett volna híressé. 69 ) A kombinációt bátran elejthetjük, melynek már csak azért sincs hitelt érdemlő alapja, mert maga a Kren szó nem is német, hanem szláv eredetű. De épen így tévesen hivatkoznak Crainfeldre is, melynek nevét az itt letelepedett carnioliai németek, azaz karintiaiak adták volna származásuk megjelölésére. 70 ) Ma már tudjuk, hogy Kelenföldön nem karintiaiak, hanem szászok telepedtek le, akiket erőszakos birtokfoglalásaik miatt a szomszédos területek tulajdonosai, a kánai és telki apátság perbe fogott. 71 ) Pauler Gyula szerint a Grünfeld szó felel meg legjobban Creynfeldnek, S nevét a szászoktól nyerte volna »melyet a magyar nyelv fordításban 4 Tanulmányok Budapest múltjából IV
