Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Gárdonyi Albert: Buda középkori helyrajza 59-86

66 GÁRDONYI ALBERT maioris Budensis) nyert megbízatást. (Monumenta eppatus Vesprimiensis IV. k. 166. 1.) Az utolsó ismert budavári plébános Hammel Mihály, II. Ulászló király gyóntatója volt (Fógel : II. Ulászló udvartartása 53. 1.), aki a király tanácsadói sorában előkelő szerepet töltött be (Fógel id. m. 74.1.) s bizonyára ennek köszönhette, hogy 1512-ben esztergomi préposttá lett. (Kollányi : Esztergomi kanonokok 128. 1.) Az átépített budavári plébániatemplom jobboldali oldalkápolnája a három király tiszteletére volt szentelve, amint ez Nyasi Demeter esztergomi érseki helynök 1517. március 8-án kelt oklevelével bizonyítható (Monumenta eppatus Vesprimiensis IV. k. 248. 1.), ahol is azon papszentelést tanúsítja, melyet ebben a kápolnában végzett (Bude in capella trium regum, que est collateralis ad latus dextrum ecclesie beaté Marie virginis Budensis). Hogy ez az oldalkápolna a budavári plébániatemplomon belül állott, azt a kápolna Budai Lőrinc nevű papjának 1469. augusztus 18-án kelt oklevelével (Pozsony város levéltára) igazolhatjuk, ahol ez a kápolna ily módon van meghatározva (Laurencius de Buda rector capelle sanctorum trium regum in ecclesia. beaté Marie virginis in dicta Buda fundate). Tudunk ezenkívül egy másik kápolnáról, mely a budavári plébániatemplom melletti temetőben állott s szent László királynak volt szentelve. A nevezett kápolna papja ugyanis (Johannes rector capelle beati Ladislai regis in cimiterio parochialis ecclesie beaté Marie virginis de castro seu. civitate Budensi) 1454. november 7-én kelt oklevelével hozzájárul a kápolna javadalmát képező Szent György-téri (in piatea beati Georgii martiris directe penes portám Judeorum in acie) ház elcseréléséhez. B kápolna kegyurasága (ad capellam sancti Ladislai regis in cimiterio parrochialis ecclesie maioris nuncupate beaté Marie virginis Budensis) X. Leó pápa 1520. március 10-én kelt bullája szerint (Monumenta eppatus Vesprimiensis IV. k. 275. 1.) Somi Gáspárt illette s X. Leó pápa 1521. április 4-én kelt bullája szerint (Monumenta eppatus Vesprimiensis IV. k. 288.1.) a sági premontrei prépostságra szállott át (in capella sancti Ladislai regis et confessons in cimiterio beate Marie virginis Budensis). Budai Lőrinc pap 1469. augusztus 18-iki oklevelében a kápolna szent Imre oltárának papjáról (Andreas rector altaris. sancti Emerici ducis in capella sancti Ladislai regis super cimiterio dicte ecclesie beate Virginis in Buda fundati) van szó, sőt egy 1436. szeptember 12-én kelt közjegyzői oklevélben a Szent Imréről elnevezett kápolna Szent László oltára van megnevezve (magister Albertus rector altaris beati Ladislai regis in ecclesia beati Emerici ducis in cimiterio beate Marie virginis de castro Budensi constructi), ami arra vall, hogy a kápolnában két oltár isállott s ennek megfelelően ugyanazon kápolnát hol szent Lászlóról, hol szent Imréről nevezték. A Szent László és Szent Imre kápolnák azonosságát a budai káptalan 1447. február 19-iki oklevelébe foglalt tanúkihallgatással igazolhatjuk, melynek folyamán Pesthi Benedek és Adorján budavári káplánok egyértelműen azt vallották, hogy a Szent Lászlóról elnevezett kápolna Wilvingh ispán alapítása (quod ipsam capellam condam Wilvingh fundavit). Wilvingh ispán alapításáról viszont XXII. János pápa 1334. július 11-én kelt bullája (Theiner : Vetera monumenta I. k. 6001.) ad számot, amely szerint Szent István, László és Imre stb. tiszteletére kápolnát alapi-