Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Révhelyi Elemér: Kelenföld (Tabán) helye és neve 34-58

52 RÉVHELYI ELEMÉR de elnevezése változott az itt élő lakosság többsége szerint. A német megjelölés különben sem volt maradandó, meggyökeresedett elnevezés, mert használata lassankint feledésbe ment. Kelenföld nevének egészen meglepő megjelölése fordul elő Buda város legrégibb jogkönyvében (Ofner Stadt Recht), mely egy tilalmi rendelet kapcsán a Szent Gellért-hegy és Sashegy szőlővidékét Cronfelt-nék írja. (Item die von Cronfelt von der fremder wein wegen, dass sye dy nicht sullen verkaufen.

.. .)

87

) Első pillanatra arra lehetne gondolni, aminthogy hitték is, hogy a Kreenfeld-Creynfeld-nek, esetleg Grünfeldnek itt egy újabb változatával állanánk szemben, sőt az idegen származás gondolatának, de egyáltalában meg nem győző állításoknak hívei szerint mintha ebben a formájában maguk a németek is eltorzították volna nevét.

88

) Felvilágosításul talán Albert osztrák hercegnek, Zsigmond király vejének egy 1424-ben kelt megerősítő nyilatkozata szolgálhat, melyben Zsigmond özvegyének, Borbálának birtoklási jogát ismeri el.

89

) A királyné birtokai között szerepel Ó-Buda, Szent Jakab, Csepelszigete, majd Kelenföld (Kelenfewlde), amit a hozzátartozó földekkel, szőlőkkel, stb. együtt kell értenünk. A királynői birtok átvitt értelemben koronauradalmi terület volt (s talán innen a Cronfeld név), de ennek lakott része, a tulajdonképeni Kelenföld (villa Kelenföld), mint a többi vár alatti helyek, a Hunyadiak korában beolvadt Buda városába (suburbium) ,

90

) Az egyesüléstől kezdve már csak a Szent Gellért-hegytől délre fekvő szántóföldek, rétek és szőlők maradtak meg továbbra is a király, illetőleg a korona birtokában mint korona javak. Hasonló névmegjelöléssel találkozunk Hans Sachs nürnbergi költő 1541-ben írt elbeszélő költeményében is, melyben a Budát ostromló Roggendorf sikertelen vállalkozását és a törökök kegyetlenségét énekelte meg.

91

) Mohamed vezér megérkezéséről s a török tábor elhelyezéséről írja H. Sachs »Sein leger schlueg auff das Kronfelt «, mely terület a versszakaszok cselekményét kísérő Erhard Schön rendkívül érdekes, nagyalakú fametszetén világosan a mai Kelenföldre vonatkozik.

92

) Herberstein, ki ugyanazon ostrom leírásában megemlíti naplójában Roggendorf szerencsétlen menekülését, mely a Gellérthegy alatti síkságon elveszett ütközet végzetes következménye volt, szintén Cronfeldet ír.

93

) Sajnos, olyan térképet, metszetet vagy rajzot, mely Kelenföldnek még a török hódoltság előtti képét tüntetné fel nevével együtt, nem ismerünk. 1567-ben Zyndt Mátyás nürnbergi rézmetsző készítette az első olyan haditérkép ábrázolást, mely a mi szempontunkból is különös érdeklődéssel bír.

94

) A Budát környező falvak és hegyek közül aránytalan hangsúlyozással emelkedik ki a Gellérthegy (Mons S. Gerhardi), melynek lábától nagy kiterjedésű sík terület húzódik dél felé. E síkságnak megadja nevét is Cronfeld jelzéssel. De amit a németek Cronfeldnek neveztek, azt a magyarok — tekintettel, hogy az eredetileg Kelenföldnek ismert, a mai Tabánnak megfelelő városrész most már Buda közigazgatása alá került — mint az egykor községükhöz tartozó földet, a koronauradalom területét továbbra is Kelenföldnek nevezték. Verancsics tehát helyesen jegyzi meg erről a síkságról, hogy azt Kelenföldnek nevezik, (ex eo campo, qui a meridiana regioné subiacet Budae Kelenföld genti appelate )

95

)