Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Mihalik Sándor: A magyarországi református egyházak pesti ötvösművei 174-197

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZAK PESTI ÖTVÖSMŰVEI 197 ich aber bei den später gemachten Stücken gut konnte gebrauchen ; aber weil niemand hat sich noch gefunden der davon hätte einen Gebrauch machen wolten, diese neuer Erfindung nehme ich in das Grab mit. Bei dieser so ausgedehnter Arbeit sind blos Talent und Lust nicht hinreichend, hier ist auch eine unendliche Geduld und Ausdauer nothwendig ; und wenn einer Lust bekäme ein ähnliches zu verfertigen, er musz sich gepaszt machen wenigstens durch zwei misslingenden Versuchen einen Verluszt von drei jährigen Mühe zu ertragen ; dann hier die bishero bekannte technische Verfahrung ist nicht hinlänglich; man musz hier noch durch seinen eigenen Schaden eine neue technische Methode erfinden und durch einige unglückliche Versuche einen neuen Weg bahnen, wo zu aber ein unbemittelter Mann sich nicht entschhszen kann, und ein Wohlhabender, dessen Geschäfte von Statten gehen, seinen sicheren Verdienst wegen unsicheren wird nicht unterlassen. Dahero die sechs von mir gemachte Stücke, besonders die nach Lebrun gemachten drei Stücke auch nach vielen Jahrhunderten, ohne ihrer gleichen die einzigen bleiben. Joseph Szentpéteri Silberarbeiter ein ungar in Pest«. IV. A pozsonyi országgyűlés witam et sangvinem« jelenete. Rézdomborrnű. Felirata : »MARIA THEREZIA. Szentpéteri József készítette Pesten életének 72dik évében 1852. Az első vevője volt Ngys Fáy Alajos. Ez negyedik darabja a csinálójának. Ezen darab készült egy. ollyan hónban, ahol ezen müneme legkevésbé sem volt esmeretes és olly időben a mikor ez diaijában egy nemzetnél sem volt gyakorlatban«. V. Buda visszafoglalása. Rézdomborrnű. Felirata : »BUDAVÁRÁNAK BEVÉTELE September 2 kán 1686. Szentpéteri József ezüstmíves Rimaszombati születésű készítette Pesten ezen ötödik műdarabját élete 73dik évében 1853. Fallitur qui putat spem lucri excitavisse confectorein hujus laboris, dum in tota Europa vix aliquot aestimatores hujus modi laboris inveniebantur eo adhuc vivente«. VI. Krisztus a Kálvária hegyén. Rézdomborrnű. Felirata : »CHRISTUS SUPER MONTE CAL VARIA. Jos. Szent Pétery fee. Pestini opus hoc sextum. Ao 1855 aetatis suae 74 to«. Ezen hat reliefén kívül van még VII. Zrínyi kirohanása. Ezüstdombormű. És a VIII. Frigyes ikoniai ütközete. Ezüstdombormű. E két utóbbit is Szentpétery József műveiként követelte vissza a magyar állam a trianoni békeszerződés által Ausztriából nekünk juttatott műkincsek során. Mindkét darab jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában van. Szentpétery-től való származását nekünk még nem sikerült megállapítani. Ha tényleg az ő művei lennének, akkor a fenti reliefek végleges sorrendjének megállapítása után készítési idejük csakis az 1855 és 1862 évek közzé eshetik.