Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Mihalik Sándor: A magyarországi református egyházak pesti ötvösművei 174-197

A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZAK PESTI ÖTVÖSMŰVEI 195 x

) Kapossy János : Magyarországi ötvösök a XVIII—XIX. században. Levéltári Közlemények XI. (1933.) Évf. 2

) Csatkai Endre : Soproni ötvösök a XV—

XIX. században. Sopron, 1931. 19.L 3

) Heinrich Horváth : Pester Goldschmiede—Barokk. A Műgyűjtő V. (1931.) Évf., 130—134. 1. l

) Mihalik József : Hazai ötvöscéhek pecsétjei a XVII. és XVIII. századból. Archaeológiai Értesítő XII. (1892.) Évf., 430—431. 1. Rajzát adta Kőszeghy, Elemér : Hazai ötvöscéhek pecsétjei. Miízeumi és Könyvtári Értesítő VI. (1912.) Évf., 292. lapon. Vesd össze még Mihalik Sándor : Régi magyar ötvöscéhpecsétek. Turul XUV. (1930.) Évf., 21. 1. 5

) Dr. Csikesz Sándor egyetemi nyilvános rendes tanár úrnak, a debreceni egyetem hittudományi kara ezidőszerinti dékánjának e helyen is őszinte köszönetünket fejezzük ki azért a szíves támogató jóindulatáért, mellyel a csonkamagyarországi református egyházak felszereléseinek alapos átvizsgálását és a nevezetesebb darabok ismertetését engedélyezni kegyes volt. 6

) Mihalik Sándor : A magvarországi református templomok műkincsei. Magyar Iparművészet XXXVII. (1934.) Évf., 183—184. és 211. 1. 7

) A válogatottabb darabok leírása és összeírása Mihalik Sándor : A régi Buda és Pest iparművészetének kiállítása. Budapest, 1935. 19—36. 1. 8

) Mihalik Sándor : A magyarországi református egyházak ötvösműveiről. Protestáns Szemle XLIII. (1934.) Évi, 571—575 .1. és Mihalik Sándor : A református kiállítás jelentősége. Magyar Presbiter VI. (1934.) Évf., 3. szám, 7. oldal. 9

) Az egy méter magas mű 1930-ban Budapesten az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum egyik kiállításán is szerepelt, mint az akkor kiállított gótikus úrmutatók legszépségesebb darabja. Leírását lásd Mihalik Sándor : Régi egyházművészet országos kiállítása. Budapest, 1930. 66—67. 1., 288. szám alatt. 10

) Mihalik József : Kassa város ötvösségének története. Budapest, 1900. 310. 1. Az eredeti források sikeres feltalálásával s itteni közlésével elesik tehát »Az Ország Tükre« II. (1863.). Évfolyamának 377—378. lapján »Egy kitűnő magyar ötvös« névtelenül írt megemlékezésének azon adata, mely szerint Szentpétery Lőcsén tanulta ki az ötvösséget. «) Mihalik József : Idézett mű, 310. 1. 12

) U. ott, 311. 1. 13

) Szentpétery József : Észrevétele egy Pesti Mesterembernek a' Czéhek eltörlését javalló vélekedések körül ; nem külömben a' mesterségeknek a' Magyar hazában még eddig nem ismert előbbi és mostani környűlállásainak és áll apót jának némelly felfedezései. Tudományos Gyűjtemény VII. (1832.) kötet, 58. 1. 14

) U. ott. 15

) A világháború végéig a 32-es ezred birtokában volt. Az 1918-as forradalomkor onnan elkerült s zálogházba jutott. Innen mentette meg s juttatta a Magyar Királyi Hadimúzeumba a nyugalmasabb idők beálltával vitéz Aggházy Kamill ezredes. 16

) Horváth Henrik : Magyar ötvösök Bécsben. Külföldi Kapcsolatok III. (1930.) Evf. (Melléklet a História III. Évfolyamának 1—3. számához), a 10. lapon reámutat arra, hogy a bécsi ötvösséggel való kapcsolatát Ferenc császárnak a bécsi városi múzeumban levő s 1793-ban készült kelyhe is igazolja. E műnél »a stilizált szőlőkből álló díszítő motívumok és a kétfejű sas tollazatának jellegzetes képzésénél határozott formatörténeti analógiákat látunk fennforogni a pesti empire ötvösstílus főhordozójávai, Szentpétery Józseffeh. 17

) »Pestre«. Kazinczy Ferenc 1828-iki pesti utazásának töredékesen reánk maradt műve azon kiadásában, melyet a Székesfőváros Kazinczy emlékére 1929-ben adott ki, a 63. lapon. 18

j U. ott, 27. 1. , 19

) Szentpétery : Észrevétele stb. Tud. Gyűjt. VII. 98. 1. 20

) Kazinczy : Pestre, 63. 1. 21

) Szentpétery József trébelt reliefjeinek készítési sorrendje, kora és anyaga körül annyi számos téves adatközlés történt, hogy ezek alapján eligazodni már nem is lehet. B fontos probléma végleges elintézésére az általunk eredetiben megvizsgált reliefek sorrendjét a következőkben állapítjuk meg : 13*