Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Jajczay János: Budai és pesti veduták vallásos tárgyú képeken 157-173

166 JAJCZAY JÁNOS amely csere útján került a Fővárosi Múzeumba.

10

) Ez a városképes Szent Donát a Koronázó templom egyik művészi oltárképe volt, hogy mikor készült, egészen pontosan nem tudjuk. Heisler Donát gróf tábornok védőszentjének oltárt állíttat. Ezt az oltárt 1754-ben és 1755-ben 367 forintért restaurálják, majd új oltárképet festetnek, mégpedig Bécsben. A Koronázó templom Szent Donát oltáráról tudunk egyet-mást. így »Non procul ab aris Ignatii et Donati«, ezt írták Auer Éva sírkövére, akit 1748. március 4-én temettek el a Koronázó templom egyik sírboltjába. Bgy másik adatunk, hogy Zichy Brzsébet grófnő kilencnapi ájtatosságot alapít, melyet a várbeli jezsuita templomban tartanak Szent Donát oltára előtt, hogy a »gyakori villámcsapások Buda városától eltávolíttassanak«.

11

) A Fővárosi Múzeum birtokában levő Szent Donátot ábrázoló festmény az újabb, Bécsben festett oltárkép, amelyen egy későbbi felírás tévesen »Sanctus Donatus BP. Bt MARTYR 1750«-ről beszél. A Szent, barokk felfogás szerinti római harcosnak van öltözve, vértanuságának jelképét, a kést, pálmaágat, martirkoronát és vérét tartalmazó tálacskát angyalok tartják. A felírás tévesen Szent Donát püspökről beszél, akinek pedig jelvényei elsősorban püspöki ornátus, a kard, mert lefejezték és hogy egy közismert híres ábrázolását említsük, amint már Jan van Byck képén is látjuk, az úgynevezett brüggei Madonnán, kereket is tart a kezében, amelyen öt szál gyertya ég. A bécsi művész nem a püspököt ábrázolta, hanem a Legio fulminatrixhoz tartozó szentet. Az 1750-es év is csak körülbelüli meghatározás, mert hiszen az oltárt 1754/55-ben újították meg, amint ezt láttuk. Új oltárképét csak a renoválás után festetik meg. Nem kell különösebb stílusismerettel bírni, amely szerint megállapíthatjuk, hogy ez a kép 1750. után készült s így nem a Heisler Donát által adományozott, amelyet jóval előbb készíttetett a gróf. A Szent Donát képnek cinóberpiros, modernbetűs felírása egészen új keletű. Ugyanilyen felírás csúfítja el az előbb említett Pozzo-féle Szent Ferenc képet is. Szent Donát a felhőkön térdel, fejével a Szentháromságot jelképező fénysugaras háromszög felé tekint könyörgőleg, mellette lebegnek az előbb felsorolt attribútumaival kíséretét képező kicsi angyalai. Tüzes, ragyogó színekkel festette meg a művész ezt a felhők között lejátszódó jelenetet. Földöntúli fény világítja meg az alakokat. Alul, mintha a pesti oldalról Budára néznénk, a budai várat s az alatta elterülő várost látjuk. A pesti oldal smaragdzöld, virágos, harmatos mező, jobbról valamilyen erdő kezdődik, olyanszerű, amilyenről a jezsuita Faludi Ferenc azt írja : »királyi mulatság erdőben sétálni, árnyékos utcáin fel s alá járni«. A túlsó oldalon a várnak csak kontúrjait látjuk, mint egy csodás panorámát, amely addig és azóta is a festőket, grafikusokat varázslatos szépségével annyiszor megihlette. A budai táj sötétségbe borul, a romantikus bécsi festő úgylehet mikor a képpel Budára jött, a villámlástól megvilágított várat, királyi palotát, várfalakat, házakat, tornyokat itt festhette a képbe. Bár el tudjuk képzelni, hogy ezt a részt valamilyen metszet után még Bécsben készítette. * * * A pesti ferencesek templomából selejtezték ki az 1910-es évek táján az egyik Szent Antal képet, amelyet özvegy Nóvák Mártonnétól a Fővárosi