Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Belitzky János: Száz év a pesti határ életéből : 1663 tájától 1756 tájáig 111-156

SZÁZ ÉV A PESTI HATÁR ÉI^ETÉBÓT, (1663—1756) H9 métiektül, akik azon kőbányábul magok követ hordtak, hogy Pesten lakozó olaj-bégtül bériették volna ki azon követ, aki egyszersmind szentlőrinci pusztának is földesura volt.«

68

) Kzzel szemben Pap Mihály szerint »mostani kőbányát, ahol most a pesti szőlők vannak, mindenkor pesti kőbányának hallotta és tudja neveztetni. AH pedig követ akart venni épületre, a pesti lakos törökül vette. Kecskeméti templomnak épületére is, úgy hallotta, hogy a pesti töröktül vették.«

69

) Ezt több tanú vallomása is megerősítette. Unyi János is »mindenkor pesti kőbányának hallotta neveztetni. Az kecskeméti templomra követ is onnét hordottak. Szép, faragott köveket. Ezen fatens akkor Kecskeméten oskolában járván, atyja pedig Gyömrőn lakván. Az atyja is, — kit Istenért, kit pedig bérben is — azon kőbányábul követ hordott Kecskemétre, azon templomnak épületeire. Nem tudja, nem is hallotta, hogy valakik az követ bériették volna, hanem azt tudja, hogy a pesti rácoktól vették az követ, amelyek vágták és faragták, aki nem restölte.«

70

) Kecskeméten ugyanis 1678-ban, a Szent Gál ünnepe utáni napon, azaz október 17-én kigyulladt a kálvinista paplak, attól tüzet fogott a ferencrendiek kolostora és régi kőtemploma és az ennek a kerítéséhez épített kálvinista fatemplom és a város nagy része leégett. A fából épült kálvinista templom tövig leégett. A kálvinisták régi templomuk helyén, a régi katholikus kőtemplom kerítésében, új templom építéséhez készültek. A város egyik földesura, a nagyműveltségű és buzgó katolikus Koháry István füleki várkapitány azonban megegyeztette a polgárokat, hogy az új templomot más helyen, a katolikus templomtól távolabb építsék fel. A kecskeméti kálvinisták azonban egy protestáns védnök pártfogásával is biztosítani akarták ügyüket és ezért az 1679. november 1-én kelt, a városi katolikusokkal kötött újabb egyezségüket a város egy másik földesurának, Vesselényi Pálnak, Tököli Imre fejedelem kuruc fővezérének tudtával kötötték meg. Mivel azonban a török uralom alatti község a török engedélye nélkül templomot nem építhetett, a török engedélyét is ki kellett kérniük, amit szintén elnyertek. A templom alapját 1680-ban fektették le és építését 1683-ban fejeztek be, amit a homlokzatán lévő 1684 december 1-én keltezett felirat is bizonyít.

71

) Ennek a kecskeméti templomnak az építésére vonatkozó egyéb adatok, szemben az előző vallomásokkal azt mutatják, hogy a pesti kőbánya tulaj donképen nem pesti, hanem szentlőrinci kőbánya volt. A kecskemétiek ugyanis a kőbánya magyar földesurától is engedélyt kértek a kőhordásra. Az engedélyező levél 1680. március 22-én kelt Füleken és a következőképen szólt : »Én Fülekben lakozó Vattay Pál adom tudására, valakinek illik, ez levelemnek rendiben, hogy én engedtem meg Pest elein való Szent Lőrinci nevő pusztámon, az mi némő kőbányám vagyon, hogy az nemes helvetia valláson lévő nemes kecskeméti uraim és nemtelen uraim szabadon, bízvást hordhassák szentlőrinci kőbányábul az köveket, valamég akarják hordani és valamennyi köll és szükségek lészen reá őkegyelméknek. Hagyom és parancsolom, kérek mind mezei katona és hajdú vitézeket, meg ne háborgassa se magokat, se marhájokat, se juhaikat az nevezett szentlőrinci pusztán, sem az kőbányán, se az pusztán. Az marhájokat mikor ott éretik az kőhordáson, ezeknek az kecskeméti uraimnak