Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Kelényi B. Ottó: A Buda melletti Szent Lőrinc pálos kolostor történetének első irodalmi forrása, 1511 87-110
A SZENTI.ŐRINC KOLOSTOR TÖRTÉNETÉNEK EI^SŐ IRODALMI FORRÁSA 91 A kép felett nyomtatott szöveg : »Hec est vera dispositio membrorum Pauli primi heremite in hóra obitus sui ut sanctus tradit hieronymus : et déroges ei qui ipsum in collobro depingit.« Ez a figyelmeztetés folytatása az előbbi kép és szöveg magyarázatának és tartalma nem lehet vitás. A kép azért készült, hogy Szent Pált a hagyományokhoz híven ábrázolja és ellentmondjon azoknak, akik őt ujjatlan tunicában (collobrum == colobium) ábrázolták. A kép ugyanis Szent Pált pálmaháncsból font ruhában mutatja be, úgy hogy a Szent a pusztában élt. Ez a háncsból készült ruha attribútuma maradt a világ hiúságát megvető remetének, amelyhez a Szent ábrázolásánál szigorúan ragaszkodtak. Bálint munkájának első, Szent Pál életét tárgyaló részében, amely nyolc fejezetre oszlik, a fejezetek egy-egy részint álló, részint fekvő képecskével vannak díszítve. A hatodik kép Szent Antal látogatását és a holló-hozta kenyérrel való megvendégelését ábrázolja, a nyolcadik képen pedig az a jelenet van megörökítve, amint Szent Antal az oroszlánok által vájt gödörbe temeti Szent Pált. Mind ezeken a képeken, mind pedig az 1540-ben kiadott pálosbreyárium, 14 ) valamint Pongrácz Ignác »Triumphus Pauli« 15 ) című munkának címképén is figyelemmel kísérhetjük Szent Pál ábrázolását ;S megállapíthatjuk, hogy a szerzők tiszteletben tartották Bálint figyelmeztetését. Ugyanezt bizonyítja a Garády Sándor által felfedezett, állítólag a XVI. század elejéről és a budaszentlőrinci kolostor területéről származó faszobor is, amely a Szentet a Bálint által előírt ruhában mutatja. * * * A mű a Szentlélek segítségül hívásával kezdődik : »Invocatio sancti Spiritus in sequens opusculum comportationis« címmel az első levél második oldalán 12 szakaszos, egyenként négy soros verset találunk. Kzután Szent Pál életének leírása veszi kezdetét, melynek előszavában a szerző kijelenti, hogy a Szent Jeromos féle életrajzot, sok könyvtár átkutatása után, a legmegbízhatóbb munkákból merítette. Miután bizonyítja, hogy Szent Pál volt az első remete, elmondja a Szent életrajzát, mely csekély stiláris változattal Eggerernél és az »Acta Sanctorum Ungariae« című műben is megjelent, de a Szent első remete voltát bizonyító szöveg nélkül. Az Acta Sanctorum a Szent életrajzának bevezetésében forrásként különböző régi martyrologiumokra utal, de az itt közölt évszámok pontosan megegyeznek a Bálint munkájában később, a translatio után közölt évszámokkal. Remete Szent Pál életrajza után Bálint a Szent testének további sorsát írja le. A középkorban nagyon elterjedt és hazánkban is »L,egenda aurea« vagy »Lombardica historia« néven ismert »Szentek élete« című mű, amely megbővítve több kiadást ért el, nem tud Szent Pál testének további sorsáról. A Szent magyarországi vonatkozásairól az egykorú bizánci és velencei írók közül egyedül Dandalus tesz említést, a hazai irodalomban azonban az eseményről röviden Küküllei János, 16 ) Ranzanus, 17 ) Bonfini 18 ) is megemlékezik. A karthauziak legendagyüjteménye, az Érdy kódex néven ismert kézirat már bővebben leírja az eseményt. 19 ) Volt azonban •egy XIV. századból származó latin kézirat is a Szent magyarországi átvitelének történetéről, amelyet még a XVII. század közepén ismertek.
