Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Gárdonyi Albert: Buda középkori helyrajza 59-86

BUDA KÖZÉPKORI HEGYRAJZA 81 történetéből III. k. 113.1.) egy 1718. évi térrajzot a középkori Szent Györgytérrel azonos Dísz-térről, melyen a Szent György-templom alapfalai még láthatók. Minthogy a térrajz szerint a mai Casino-utca a Szent Györgytemplom északi fala mentén haladt tovább keleti irányban, azt kell hinnünk, hogy a templom már a mai Dísz-tér területére esett s ebben az irányban a tér nem volt nagyobb terjedelmű. Bzzel szemben déli irányban a Dísz-tér mai déli vonalánál jóval tovább terjedt s itt szélesedett ki igazán, ami a kapuk védelme szempontjából szükséges is volt. A középkori Szent György-térről két utca indult déli irányban, nevezetesen a Szent János- és Szent Zsigmond-utcák, melyek közül az előbbi a mai Színház-utcának, az utóbbi pedig a mai Szent György-utcának felelt meg. így írja ezt le már Ursinus Velius »De bello Pannonico« című művében {Ed. Kollár 14. 1.), ki a két utcának a királyi palota felé eső torkolatában hatalmas teret jelez, közepén Herkules szobrával s a téren túl 30 láb széles árokkal, melyen híd vezetett keresztül. (Ex urbe ad arcem viae duae amplae fuerunt, ante earn area ingens est, cuius in medio signum positum erat Herculis, opus Matthiae regis ; inter aream arcemque fossa ducta est, lata pedes triginta, quae committitur ponte.) A Szent Zsigmond-utcát a Zsigmond-kápolna felépítése előtt Zsidóutcának nevezték, mert ez volt a budavárosi zsidók ősi lakóhelye, s az utca északi végében állott a Zsidó-kapu, mely a mai Fejérvári-kapunak felelt meg s mely az egész középkoron át változatlanul megtartotta a nevét. A középkori Zsicló-utcának a mai Szent György-utcával való azonosságát Kanizsai János esztergomi érsek 1394. október 8-i oklevelével igazolhatjuk, melyben egy ottani házról az van mondva, hogy a Zsidó-utcának a szőlők felé eső oldalán (in piatea Iudeorum in Buda versus vineas) állott, amikor is a szőlők felé eső oldal hangsúlyozásának csupán az esetben van értelme, ha nem a későbbi Zsidó-utcáról van szó. Ezenfelül a nevezett házról az is el van mondva, hogy a Zsidó-kapu felé eső oldalán (a parte porte Iudeorum) Ákos bán házával volt szomszédos, tehát az utca egészen a Zsidó-kapuig terjedt. A Zsidó-utcának a későbbi Szent Zsigmond-utcával való azonosságát II. Ulászló király 1506. május 28-i oklevelével igazolhatjuk, melyben a Boldogasszony kisebb egyházával szemben álló házról (ex opposito ecclesie beaté Marie virginis ante idem castrum nostrum Budense fundate) van szó s ugyanezen ház II. Ulászló király 1511. június 14-i oklevelében a hajdan a zsidók által lakott utcában (in via seu plathea antiqua per Iudeos eondam inhabitata), Ráskay Balázs tárnokmester 1511. július 25-i oklevelében pedig a Szent Zsigmond egyház közelében (prope ecclesiam beati Sigismundi) állónak van mondva, amiből megállapítható, hogy a .Szent Zsigmond illetőleg Boldogasszony kisebb egyháza a hajdan a zsidók által lakott utcában épült s az egyház felépítése után megváltozott az elnevezése. Az újabb elnevezés igazolható a budavárosi tanács 1471. január 10-i oklevelével, melyben Csupor Miklós erdélyi vajda budai házáról az van mondva, hogy a Szent Zsigmond-utcában (in piatea ecclesie beati Sigismundi) állott, Mátyás király 1494. március 13-i oklevele pedig ugyanazon házat a Boldogasszony-utcában (in piatea collegiate ecclesie beaté Marie virginis) helyezte. A Szent Zsigmond-egyház közelében állott középt) Tanulmányok Budapest múltjából IV.