Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Gárdonyi Albert: Buda középkori helyrajza 59-86

80 GÁRDONYI ALBERT okleveleivel igazolható. A Szent György-tér és Szent György-utca elnevezések jelentésének azonosságát pedig azzal igazolhatjuk, hogy a szentlőrinci pálosok budai házáról a budavárosi tanács 1457. október 3-i oklevelében az van mondva, hogy a Szent György-utca dunai oldalán állott (in piatea beati Georgii martiris a parte Danubii in vicinitate domorum f ratrum heremitarum sancti Pauli supra Budám) s ugyanazon házat az esztergomi káptalan 1457. november 7-i oklevele a Szent György-kápolna szentélyével szemben álló dunai házsorba helyezi (in linea a parte Danubii ex opposito sanctuarii capelle Sancti Georgii martiris in vicinitate domus claustri Sancti Pauli primi heremite supra Budám f undati), már pedig a Szent György-templom szentélyétől keletre a Szent György-tér terült el, amint a továbbiakból látni fogjuk. A Szent György-kápolna alapítója és építtetője Nagy I^ajos király volt, amint ez XI. Gergely pápának 1371. május 14-én kelt bullájából (Monumenta eppatus Vesprimiensis II. k. 203. 1.) látható (capella sancti Georgii Budensis, quam carissimus in Christo filius noster I/Udovicus rex Ungarieillustris canonice fundasse ac contruxisse dicitur) s fennállását igazolj a a budavárosi tanács 1371. március 30-i oklevele is, melyben egy budai ház helymeghatározására szolgál (ex opposito capelle Sancti Georgii martiris). PvUpp Jakab a kápolnát (Budapest helyrajzi története 124. 1.) Schier nyomán a mai Szent György-tér északkeleti sarkára helyezte, amit Némethy I^ajos »Török mecsetek Budán« című tanulmányában (1878) már régebben megcáfolt (36. 1.) s a térnek a mai Dísz-térrel való azonosságát vitatta. A Szent György-térnek a mai Dísz-térrel való azonosságát különben Albert király 1438. január 28-i oklevelével is igazolhatjuk, melyben egy a királyi palotával szemben álló házról az van mondva, hogy a mellette elvonuló két utca a Szent György-térre torkollott, amelyet Széles-utcának is neveztek (domum acialem in fine duarum piatearum seu vicorum a parte castri nostri regalis versus et ad ipsam civitatem nostram plateamque latom seu circulum Sancti Georgii nuncuputam tendentium habitam et situatam.) A középkori Szent György-tér délkeleten a Szent János-kapuig, délnyugaton a Zsidó-kapuig terjedt, északi határának megállapításához nincsenek megfelelő adataink. A Szent János-kapuval való kapcsolatának igazolására II. Ulászló király 1503. szeptember 24-én kiadott oklevelét idézhetjük, melyben Bakócz Tamás esztergomi érsek budai házáról az van mondva, hogy a Szent György-téren álló sarokház volt, a Szent János-kapu közvetlen közelében (domum acialem in theatro sancti Georgii martiris penes portám sancti Johannis existentem). Minthogy pedig a középkori Szent János-kapu a mai Ferenc József-kapunak felelt meg, fogalmat alkothatunk a Szent György-tér ez irányú kiterjedéséről. A Szent György-térnek a Zsidókapuval való kapcsolatára V. László király 1455. július 14-iki okleveléből következtethetünk, amelyben szintén egy Szent György-téri sarokházról van szó, mely a Zsidó-kapu közvetlen közelében állott (in piatea beati Georgii martiris penes portám Judeorum in acie). Minthogy pedig a középkori Zsidó-kapu a mai Fej érvári-kapuval azonos, ez oldalon is megállapíthatók a Szent György-tér határai. A tér északi végében állott a Szent Györgykápolna, a kápolna helyének megállapításával tisztázható a tér északi határának helye is. Horváth Henrik közölt (Tanulmányok Budapest