Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)
Kovács Lajos: A régi pesti Vigadó építésének előzményei 62-90
A RÉGI PESTI VIGADÓ ÉPÍTÉSÉNEK EI.ŐZMÉNYEI 75 nyújtva az építkezés előirányzott költségeire. Egyelőre azonban nem volt hozzáférhető e pénz, a munkálatok elvégzésére tehát átmeneti megoldást kellett keresni. Schilson kölcsönt akart felvenni és a felveendő kölcsön összegét 70.000 forintban irányozta elő. Gondja volt arra is, hogy a kölcsönvett tőke kamatai ne okozzanak külön terhet a házipénztárnak. Ennek az elérése céljából minél jövedelmezőbbé szándékozott tenni az új színház és táncterem épületét. A kamatok fedezésére szolgált volna elsősorban a színházhelyiség és a redutterem bérjövedelme. Hasznosítani akarta azonban az épületet speciális rendeltetésén túl is. Elsősorban üzlethelyiségek számára akart benne helyet fenntartani, mert remélte, hogy ezeket az új vásártér közelében keresni fogják. Kalkulációiban a Pesten szokásos boltbéreknél egyharmaddal olcsóbb béreket vett alapul és így az egész épület leendő hozamát 4500 forintban irányozta elő. Óvatosságában annyira ment, hogy a rendes pesti béreknél kisebb összegek előirányzása mellett is az évi bevételek 1000 forinttal multák volna felül a szükséges kölcsön akkor szokásos kamatait, tehát előre nem látott kedvezőtlen körülmények sem okoztak volna gondot a kamatok fizetése körül.*^) A kész terveket és számításokat 1790 január 14-én küldte meg a helytartótanács útján legfelső elbírálás alá. Ekkor azonban József betegsége már oly súlyosra fordult, hogy nem referálhattak neki az ügyről. A tervbevett színházépítésre pedig igen hátrányos volt az iránta érdeklődéssel, sőt mondhatnánk szeretettel viseltető uralkodó betegsége és halála és tartani lehetett attól is, hogy elmarad a kivitele. Különösen a tanácsnak és a választott polgároknak az adminisztrátorral szemben tanúsított ellenséges érzülete veszélyeztette a színházépítés jövőjét. Az adminisztrátor és a város közötti ellentétek a városrendezési munkák folyamán mindjobban kiéleződtek. Schilson a várostól intézkedéseinek maradéktalan végrehajtását követelte és ismételten megfenyegette a városi tanács tagjait, szigorú megtorlást helyezve kilátásba engedetlenség esetére.^*') A tanács nem mert nyíltan ellene fordulni, a választott polgárság azonban az országos elégületlenség hatása alatt még József életében nyíltan szembe fordult vele. Elkeseredett hangú beadványban sorolták fel Schilson ellen irányuló vádjaikat és kérték az általa irányított városszépítési munkálatok beszüntetését. E beadvány során külön megemlékeztek a színházés táncterem-építési törekvésekről, mint amelyek károsak ezekben a háborús, drága és szomorú időkben.^i) A tanács a választott polgárok panasziratát Schilsonhoz juttatta el azzal, hogy a fennálló rend értelmében azt az uralkodóhoz továbbítsa. Schilson visszaküldte a panaszíratot egy szokatlanul €rőshangú leirat kíséretében, melyben a tanács és választott polgárság eljárását élesen bírálta. Leirata éppen azon a napon kelt, melyen meghalt József, akin a város fölött gyakorolt hatalma nyugodott.^2) József halálát hamarosan követte az általa életrehívott intézmények megszüntetése. Intézkedéseit kevés kivétellel még maga visszavonta, most sor került intézkedései megszüntetésére a gyakorlatban is. A megye önként visszautasította a város ügyeibe való további beavatkozást.^^) A kamarai adminisztrációk még miíködtek 1793 november l-ig, de a szabad királyi városok fölött már 1790 márciusában elvesztették a felügyeleti
