Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Rokken Ferenc: Az Erzsébet-híd és a Belváros szabályozása 47-61

54 DR. ROKKEÍN FE;RENC Az Eszterházy-palota ebben az időben Pestvárosának legszebb épülete volt, mind külső pompájával, mind termeinek díszes domborműveivel és freskóival méltán váltotta ki a szemlélők csodálatát. Jellegzetessége volt az egyemeletes háznak, hogy a mai váciutcai rész mindkét sarkán egy-egy torony ékeskedett. A piaristák a birtokbavétel után átalakították az épületet olyan módon, hogy az iskolát és a házi kápolnát az első emeleten rendezték be. A kápolnát 1761 augusztus 27-én, a kegyestanítórend alapítójának a névünnepén szentelték fel. A palota többi része pedig a rendtagoknak szolgált lakásul. A beköltözködés után hamarosan látták a piaristák, hogy az Bszterházy-palota elégtelen iskola, kápolna és lakóhelyiségek céljaira. Bzért a rend arra az álláspontra helyezkedett, hogy a rendtagok számára telküknek eskütéri oldalán kétemeletes lakóházat fog építtetni. A terv kivitele azonban akadályba ütközött, mivel a piarista-telek határa nem alkotott egyenes vonalat ezen a részen, hanem több helyen megtört a főplébánia templomot körülvevő temető miatt. A határvonalnak a kiegyenesítése egyedül csak a temető területéből volt eszközölhető, ami ellen pedig a pestvárosi polgárság erősen tiltakozott azon indokolással, hogy legnagyobb kegyeletsértés a régi sírokat megbolygatni. Az ügy az egyházi felsőbb hatóság elé került, amely 1759 október 13-án megengedte atelekszabályozást, illetve kiegészítést a temető területéből. A kegyesrendiek az engedély elnyerése után azonnal hozzákezdtek az építkezéshez és 1762 őszére már teljesen készen is állott a kétemeletes lakóház. Az eskütéri ház elkészülése után a piaristák a kötőutcai oldalon szándékoztak építkezni, illetőleg ingatlanszerzés útján terjeszkedni. Még 1762-ben megvásárolták Lenz Kristóf kötőutcai házát 2500 forintért, majd 1770-ben a város a piaristáknak juttatta a L^enz-féle épülettel szomszédos Hager János ingatlanát is. A kÖtőutcai piarista telek beépítése szorosan összefügg az 1777-ben kiadott Ratio educationis alapján létesítendő nemzeti iskolák ügyével, mert Pestvárosa a kegyestanítórenddel abban állapodott meg, hogy a pesti nemzeti iskolát a piaristák kötőutcai ingatlanán fogja felépíttetni s a rend kárpótlást kap ezért a várostól. Az egyemeletesre tervezett iskola építését 1801 őszén kezdték meg és két év leforgása alatt befejezték, úgyhogy 1803 november 5-én már előadásokat is tartottak benne. A további építkezés a terület dunaparti részén folytatódott. A kegyestanítórend 1843-ban bízta meg Kasselik Ferenc építőmestert a munkálatokkal, akinek vezetése mellett 1845-re el is készült a kétemeletes dunaparti szárny. Az utolsó építkezés 1862—63-ban történt, amikor az eskütéri oldalt a kötőutcai résszel kapcsolták egybe. Az ily módon kiépült piarista rendház az Erzsébet-híd építésével kapcsolatosan nem maradhatott meg a helyén változatlanul, mert a városszabályozás ezt a telektömböt is érintette. A kegyesrendiek ez alkalommal újabb tervük megvalósítását látták keresztülvihetőnek, ami abban állott, hogy az egykori Bszterházy-palotát leromboltatják és helyére új rendházat emeltetnek. A telekszabályozás nehéz problémáját a főváros törvényhatósága 1911 június 14-én tartott ülésében intézte el végérvényesen, amely szerint a piaristák régi telekkomplexuma úgy módosult, hogy ennek új határ-