Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)
Rokken Ferenc: Az Erzsébet-híd és a Belváros szabályozása 47-61
AZ ERZSÉB:ETHÍD ÉS A BÉIÍVÁROS SZABÁI^YOZÁSA 51 654 mm.) állapítandó meg. A 4. § a házadómentességről intézkedik, t. i. amennyiben a szabályozás folytán keletkező új telkekre 1903 augusztus hó l-ig lakóházak épülnek, úgy 15 évig mentesek az állami házadó és községi pótadó fizetése alól, továbbá még újabb 15 évig kedvezményben részesíthetők. Az 5.§ a hidak jövedelméből származó bevételekről intézkedett, a 6. § pedig a minisztériumot bizta meg a végrehajtással. A kereskedelemügyi minisztérium a kapott felhatalmazás alapján 1893. évi október 19-ére újból összehívta a vegyesbizottságot, hogy a hídépítés és szabályozás kérdéseit mégegyszer tüzetes vizsgálat tárgyává tegye. A bizottság tevékenysége ebben az ülésben arra irányult, hogy a hídfő, illetőleg hídfeljárók elhelyezését és ezzel szorosan összefüggő utcaszabályozások kérdését dűlőre vigye. A tárgyalások alapgondolata az volt,, hogy a belvárosi templom minden körülmények között mostani helyén meghagyandó, ezért tehát a hídfeljáró úgy készítendő, hogy az legalább 26 méternyire legyen a templomtól. Szépészeti szempontból kifogásolandónak találta ugyan a bizottság a feljáró ilyen módon való megépítését, de mégis annak fenntartása mellett foglalt állást a belvárosi templom érdekében. Megállapodott a bizottság abban is, hogy a beépítendő Dunautca helyett új széles utca nyitandó, még pedig oly formán, hogy az új utca a Sebestyén-utca meghosszabbítását képezze, miáltal a közlekedés gyorsasága és élénksége nagyban előmozdítható lesz. A további városszabályozások kérdését, mivel az új hídfőn túl esnek, a törvényhatóság kizárólagos jogkörébe utalta át. A jegyzőkönyveket, valamint a részletes műszaki leírásokat és számításokat a vegyesbizottság a további intézkedések foganatosítása érdekében felterjesztette a kereskedelemügyi minisztériumba. A kereskedelemügyi minisztérium a pénzügyminisztériummal egyetértőleg az 1893. évi XIV. t.-c. szellemében és a vegyesbizottság elgondolásai szerint, a törvényben kapott felhatalmazás alapján a kivitel végrehajtásához fogott. A megvalósulásig azonban eltelt néhány esztendő, mert csak 1898-ban kezdtek a munkálatokhoz. A híd tervezését és építését Czekeliusz Aurél miniszteri tanácsos, Szántó Albert miniszteri osztálytanácsos, Nagy Virgil műszaki tanácsos építész. Веке József, Gállik István, Gruber Antal, Pischinger Gyula és Viczmándy Tamás főmérnökök végezték. Az építkezés 1903-ban nyert befejezést. A hidat ünnepélyes külsőségek között 1903 október 10-én József királyi herceg jelenlétében adták át a közforgalomnak. Kinevezését is 1903-ban kapta, mert a törvényhatóság kívánságára az uralkodó hozzájárulásával boldogult Erzsébet királynéról »Erzsébet-híd«-nak nevezték el. (Székesfővárosi lycvéltár : Közgyűlési jegyzőkönyvek.) Az 1893. évi vegyesbizottsági ülésben a főváros törvényhatósága kapta meg a jogot a hídépítéssel kapcsolatos városrendezési munkálatokra.. A főváros törvényhatósága 1893 június 28-án tartott közgyűlésében 695/1893. kgy. számú határozatával megszavazta az 1893. évi XIV. törvénycikkben említett 2 millió forintot a szabályozások keresztülvitelére. В közgyűlési határozat teljesen az idézett törvénycikk szellemében kívánta a városrendezést megvalósítani és ezért a Városház-, Sebestyén-, Rózsa- és Halterek környékének szabályozására tervpályázatot írt ki azon meghagyással, hogy figyelembeveendő az 1893. évi XIV. t.-c. erre vonatkozó része —• vagyis 6*