Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Nagy Lajos: Pest város eredete : előzetes jelentés az eskütéri ásatásokról 7-24

jS»"" PEST VÁROS ЕкевВТЕ 17 dicitur) és elhallgatja az akkor már bizonyára népes magyar elemet. Az a tatárpusztítás előtti Árpád-kori alapítású vár, melyet Jankovich vélt felfedezni, s több kevesebb módosítással Rómer és Salamon is feltételeztek és képzeleti helyét kijelölték, egyáltalában nem létezett. A római castellum falai és tornyai — kevés átépítéssel most már mint a pesti magyar vár — megérték a tatárok ostromát. Gyászos eleste nagy kihatással volt a város további fejlődésére, s ez indította Béla királyt is arra, hogy az átellenes jobbparton a budai hegyen, in monte Pestiensi vesse meg egy biztosabb vár alapját. De ez nem jelentette a pesti vár feladását, eredeti formájában megújítva tovább is a balparti város magja maradt. A váron kívül mára tatárjárás előtt keletkezett védelemnélküli telep határát a Pestet körülfolyó vizesárok képezte (magnum fossatum, quod circuit villám Pestiensem). Az antik, római tradíciókhoz való ragaszkodás jelentkezik a belvárosi plébániatemplom románkori, vagy még azt is megelőző fa- vagy vályogfalazású elődjében, mely éppen a római castellum közepére esik, ahol a katonai parancsnok épülete, a praetorium állott a melléje épített szentéllyel a hadijelvények őrzése számára. Bz utóbbi alakult át a késő-római korban igen sok helyen a tábor keresztény bazilikájává (többek közt idézhetem Drobetaet). De ha ez nem is történt meg, számos esetet ismerünk, hogy a korai középkor éppen oda építette keresztény templomait, ahol korábban a pogány szentélyek állottak. Az ásatások alkalmával a tábor északi falának kiszabadításán kívül csak kutató árkokat húzhattunk. A római rétegre Árpád-kori soros temetkezés következett. A sírok kísérő lelete, egy-egy bronz nyitott gyűrűtől eltekintve, csak bronz vagy rossz ezüst halántékgyűrűkből állott. Érem csak egy sírban fordult elő II. Géza vagy II. Endre korából (C. N. H. I. 169). Ezek a sírok azonban már elég messze estek a mai templomtól, kb. 40 m-re. így nem is a legkorábbi temetkezés idejéből valók, s nem is az előkelőbbek sírjai lehettek, mert ezeket közvetlen a templom mellett temették el. Az ásatás az előtte álló akadály miatt nem is tisztázhatta az első temetkezések korát, s vele együtt annak a korai templomnak építését, mely mellé legelőször temetkeztek, A római castellum falának kiásásakor közvetlen a fal mellett is találtunk sírokat. De, hogy az egész terület vagy legalább is a római vár északi fele nem maradt meg mindig temetőnek, azt mutatták az építészeti maradványok. A belvárosi templom közepével egyirányban Árpád-kori, agyaggal épített kőfalak mutatkoztak, Érdekesebb volt egy későbbkori erős falazás, melynek alapásásakor az Árpád-kori csontvázakat kettémetszették. Ezekhez az épületekhez tartozott, illetve egyik helyiségében állott az a kandalló, melynek szürke anyagú csempéi, zománcos díszei egyrakáson összetörve hevertek. Az összeragasztott csempék közül több darab a brandenburgi címerrel ékes : pólyák váltakoznak sasokkal. Mások a gótika áttört díszítő elemeit őrizték meg. Zsigmond király címerével díszített csempékből rakott kandalló állhatott-e más helyen mint egy királyi palotában vagy legalább is az ő tulajdonát képező épületben? És ez is ott állott a római vár közepén, a templom tőszomszédságában. Az ásatás rétegvonalaiból ki4. Tanulmányok Budapest múltjából. III.