Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Nagy Lajos: Pest város eredete : előzetes jelentés az eskütéri ásatásokról 7-24

14 DR. NAGY I,AJOS pedig egy-egy 1000 létszámú cohors tartózkodott (cohors miliaria nova Surorum sagittariorum és a cohors miliaria Hemesenorum). Az új ásatások alkalmával a tábor belsejében szabadon dolgozni nem igen lehetett, mindössze négy kutatóárkot húzhattunk. Az új piarista rendház építésekor már egy hypocaustumra akadtak, melyet Friedreich Endre írt le, s a szakértők megkérdezése után a török korba helyezett.*^) Most ráakadtunk a hypocaustum törmelékeire, sok bélyeges téglára és az érintetlen római kultúrrétegre és nyilvánvaló lett, hogy a romok a tábori fürdő maradványaihoz tartoztak. A vár építési idejét a tornyok formájából, az építés technikájából és a kísérő leletekből állapítottuk meg. A falakba beépített feliratos és faragott kőemlékek szolgáltak terminus post quem-ül. Bzek az 1. század végétől a 3, század első feléig mennek. A talált téglabélyegek közt legkoraibb volt a coh(ors) VII Br(eucorum) An(toniniana) bélyege. A legio II adiutrix változatos bélyegei a 3. század végéről valók, s ebbe a sorba tartozik a Cohortis bélyeg is. Előkerült egy eddig ritka bélyeg : CAIOT. Egy-egy példányban ismeretes volt már Dunapenteléről, Óbudáról és a Szentendre melletti Hunka-dombról. Itt a bélyegestéglák ^/^-része ezt a felírást viseli. Feloldását kísérletképen a következőkép adnám : C(ontra) A(cinco) {prima) o(fficina) t(egularum)^^) Ezen pozitív bizonyítékok mellett negatív bizonyíték, hogy hiányzanak mindazok a bélyegek, melyek a limes mentén I. Valentinianus (364—375) lázas erődépítési munkálataiból ismeretesek. A Terentius, Frigeridus duxok és a tribunusok neveivel ellátott téglákra gondolok. így az erőd építése fiatalabb mint Valentinianus kora, de későbbi mint a 3. század közepe. Segítségünkre jön egy irodalmi adat is. Idatius Fasfo'-jában a 294. évhez megjegyzi : his cos. castra facta in Sarmatia contra Acinco et Bononia. így csak Diocletianus (284—305) alatt épülhetett erődünk, *^) és ezt megerősíti, hogy mind a dunapentelei,**) mind a szentendrei táborok Diocletianus-kori átépítésénél, midőn a befelé ugró korábbi négyszögű tornyokat kiugró félkörű tornyokká építik át, ugyanolyan formájú meghosszabbított félköröket alkalmaznak. — Az ásatásaink alkalmával talált érmek is figyelembe veendők. Ezeknek felét az Árpád-kori sírok alatt vagy a sírok behányt földjében találtuk, a többit szórványosan. Hadrianus és Alexander Severus nagyon kopott középbronzai mellett Diocletianus 2, Nagy Constantinus 3, Julianus 1,1. Valentinianus 1, Valens 3 éremmel szerepel, míg meghatározhatatlan volt 5 darab 4. századi érem. Az eskütéri balparti erődre méltán illik a castellum elnevezés. A Rákos-patak torkolatánál állott hídfő csak burgus nevet érdemel meg. Idatius is castrumokról beszél, a rákospataki kis őrtorony építése különben sem lehetett oly esemény, hogy azt hivatalosan is elkönyveljék. Az eddigi megállapítások így e tekintetben is helyesbítésre szorulnak. Castellumunk nevét nem ismerj ük. Az irodalmi adatok csak annyit említenek, hogy Aquincummal szemben feküdt (contra Acinco, trans Acinco). Ez a megjelölés az egész balparti pesti oldalt jelenti, melyen tehát nem is egy erőd állott. Neve mindenesetre volt, mely más lehetett, mint a jobbparti Aquincumé. így ismerünk Pannónia secundából egy Castellum Onagrinum nevű várat Bononiával szemben, a barbár területen. *^) Különben a