Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Isoz Kálmán: A Pest-budai Hangászegyesület és nyilvános hangversenyei, 1836-1851 165-179

A PEST-BUDAI HANGÁSZEGYESÜI^ET ÉS NYII^VÁNOS HANGVERSENYEI 169 szert, amennyivel pénzügyi helyzetét lényegesen meg fogja javíthatni. Várakozásában azonban csalódott, mert az előadás napján (szept. 8.) a szép idő a szabadba csábította a remélt közönség jórészét, pedig az előadók: Eichholzné (Vitélia), Gyöngyösi k. a. (Sextus), Brányi k. a. (Annius), Ivanner k. a. (Servitia), Szmolka (Titus), Schweitzer (Publius), »oly jeles tehetséget fejtének ki, milyeneket lehetetlen legnagyobb dicséretekre nem méltatni ; örömmel mondhatni őket egyesületünk oly ténye[ző]inek, milyeket nem oly hamar fogunk találni egyesülve más hasonló intézeteknél«, i^) A hangversenydobogón ily mű a díszletek, a ruhák s a játék hiánya miatt ugyan veszít hatásából, — mondja egy másik szemtanú — de mégis meglepő volt a kivitel pontossága. ^^) Lankadatlan buzgalommal folytatta a Hangászegyesület komoly, magas színvonalú hangversenyeit, amelyeken az egészen nagyok (Beethoven, Mozart,,. Haydn, Haendel) mellett a nagyobb és kisebb mesterek szerzeményein kívül egészen új művek is kerültek előadásra. Az 1839 október 6-i közgyűlésen jelentették be, hogy gróf Cziráky Antal hivatali elfoglaltsága folytán Bécsbe költözvén, pártfogói tisztéről augusztus 21-én lemondott s egyúttal az alelnökségről leköszönt Trexler Antal helyébe Dolezsálek Antalt választották meg. Stadler apát »Jeruzsálem pusztulása« című oratóriumát kétszáz közreműködővel 1839 december 25-ére tűzték előadásra, amikor a váratlanul megbetegedett magánénekesnő, Kundt Johanna szólamát az utolsó napon vette át Schodel Rozália s ezzel megmentette az előadást, amelynek hallgatói között ott volt a két napja Pesten időző lyiszt Ferenc is.^^) В sikeres előadás, nem kevésbbé az elnökkel, gróf Festetics I^eóval való barátság igazolta Liszt előtt, hogy helyesen teszi, ha a Hangászegyesület támogatására hangversenyt ad, ami 917 forint 58 krajcárral ezüstben növelte az egyesület tőkéjét. A csak nemrégen életrehívott énekiskola oly intézmény volt, mely nem kerülte ki íbiszt figyelmét, aki a bátor és céltudatos kezdeményezések istápolója és zászlóvivője volt. Ezért egy ú], a zeneművészet minden ágát felölelő Nemzeti Konzervatórium létesítésére 1840 január 11-én hangversenyt tartott s ennek teljes jövedelmét, 1377 forint 12 krajcárt pengő pénzben e célra engedte át. Az is figyelemreméltó volt, hogy Liszt volt az első, ki hangversenyeire a szokásban volt kétnyelvű beléptijegyek helyett kizáróan magyar nyelvűeket készíttetett. Példaadása tovább is hatott, mert amikor az 1840 november 1-én tartott hangversenyen — amelyet Brkel Ferenc vezényelt — Romberg »A mennyei karok összhangja« című kantátéját adták elő, ennek szövegét magyarra fordíttatták. E nevezetes esetről írta Mátray : ^*) »a Hangászegyesület műelőadásain e teremben ma énekeltek legelőször magyarul s erre Liszt Ferenc úr tevé le tavai [tudniillik a múlt egyesületi évben !] a Conservatorium javára adatott versenyben az alapkövet. Reméljük, hogy az egyesületi igazgatóság e részben is célszerű rendeléseket teend, hogy e nemes célú intézet érdekeivel a nemzeti nyelv kitűnőleg pártoltassék.« В módosítást azonban nem lehetett hirtelen keresztülvinni, ez részint a tagokon, részint az előadandó műveken is múlott. így a néhány hét múlva (november 29.) Kloss Károly, brassai tanárnak Gellert szövegére »Nach einer Prüfung kurzer Tage« írt kantátéját, melyet Berlinben már 1836-ban az udvar