Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Isoz Kálmán: A Pest-budai Hangászegyesület és nyilvános hangversenyei, 1836-1851 165-179

À Pest-budai Hangászegyesület és nyilvános hangversenyei» (1836—1851.) A városi lakosság szellemi életében nagy szerepet tölt be a színi előadások és a művészi zene élvezete. A színjáték rendszerint megelőzi a hangversenyéletet, mert a színpad közvetlensége nagyobb tömeghez szól, mint a művészi zene, mely ilyirányú pallérozódottságot kíván meg hallgatóitól. Tagadhatatlan, hogy a színjátékkal kapcsolatos zene, az énekes játékok s főleg az operák a művészi zene népszerűsítésének és a hangversenyek utáni vágynak hatalmas úttörői. A lakosság zenei művelődése műkedvelő énekesek és hangszer játszók tömegét eredményezi, ami karöltve jár az együttes muzsikálás gyönyörűségének ápolásával, ezt pedig nem kis mértékben mozdítja elő a hallgatóság elismerésében való osztozás öröme. Nálunk már a 19. század eleje óta történtek kísérletek — a hivatásos zenészek ilynemű igyekezetein kívül — ének- és zenekari társaságok létesítésére, melyek hosszabb-rövidebb élet után szertehullottak. A múlt század harmincas éveiben Pest-Buda gazdasági fellendülésével kapcsolatban lakossága körében már annyira elterjedt a zene ápolása és szeretete, hogy kellő összetartó erejű vezetés mellett már számottevő, komoly eredménnyel biztató, zenei egyesület megalakítására megvoltak a szükséges előfeltételek. Magyarország fővárosa, melynek már, a Szépítőbizottmány élén álló József nádor kívánságára, a császárváros színházainál nagyobb méretű Városi Színháza volt, a hangversenyélet terén sem akart a külföld mögött elmaradni. A zenei élet számottevő tagjainak tervezgetései mind határozottabb formát öltöttek. Az előkészületeket tett követte. Schedius Lajos professzor és Trexler Antal 1836-ban kidolgozták — a bécsi Musik-Verein mintájára •—• az egyesület alapszabályait s ezeket a városi tanácsnak jóváhagyás végett bemutatták. Ez 1836 augusztus 27-én a színház és a városi redut bérlőinek érdekei védelmére vonatkozó megjegyzésekkel a tervezetet a maga részéről elfogadta és felszólította az érdekelteket, hogy a szabályokhoz a helytartótanács hozzájárulását eszközöljék ki. Erre Schedius a tervezetet 1836 szeptember 5-ikén felterjesztette a helytartótanácshoz és beadványában előadta, hogy a bemutatott szabályzatot a bécsi zeneegylet mintájára készítette el (az ilyen hivatkozás minden újabb alakulás megindításakor a felsőbbség gyanújának enyhítésére célszerűnek bizonyult) s hogy a tanács ehhez már hozzá is járult. A hivatalos formák betartásával a helytartótanács már másnap leküldötte véleményezésre a tervezetet a pesti tanácsnak, mely ez ügyben már állást foglalván hamarosan elkészült válaszával. Szeptember 10-én kelt felterjesztésében javasolta a szabályzat jóvá-