Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Nagy Lajos: Pest város eredete : előzetes jelentés az eskütéri ásatásokról 7-24

DR. NAGY IvAJOS A csillaghegyi kis őrtorony, melyet az OKH weekendháza építésekor a Kossuth Lajos üdülőpart 11. sz. alatt ástam ki, hasonlókép Frigeridus vezérsége alatt késztilt. Tűzvésznek nyomát nem találtuk. Lelet igen kevés volt, ami bizonyít]a,hogy azőrsége mégidejébenhagyta el, visszavonulhatott. Pusztulása a középkorban következett be. Köveit kitermelték. Falaiban sok korábbi időből származó feliratos és építészeti rendeltetésű faragott kőemléket találtunk s ilyeneket hordtak el a középkorban is egy közeli templom építéséhez. Fontos tudnunk, hogy a falaiból kiszedett köveket részben a helyszínen faragták át új rendeltetésük számára. Egy szép, gótikus pillérköteg darabját ott is felejtették. Megszállva volt a húnkorszakban a leányfalusi burgus, melynek kerámiáját legutóbb Alföldi András méltatta s kimutatta a késő-római és dunai-barbár elemeknek sajátos keveredését. A díszítő elemek közt szerepel a kereszt, mely a helyi megszálló csapat részleges kereszténységét igazolja.^) Túlélte a római uralmat a szentendrei római telep és vár. Falai a múlt században még láthatók voltak. A legújabb ásatások a vár melletti későrómai temető sírjainak korát az 5. század elejéig mutatták ki. Avarkori megszállását a közismert vezérlelettel igazolva látjuk.^) A vár területén XI—

XVI. századi kerámiát is találtunk, mely lakott voltát bizonyítja. Ilyen viszonyok állhatnak fenn a többi Budapest környéki, még fel nem tárt őrtornyokban is. Aquincum pusztulása sem következett be a limes feladásával.^) Az utolsó irodalmi adat Sidonius ApoUinaris panegyricusában maradt fenn, kevéssel Attila halála után : Fertur Pannóniáé, qua Martia follet Acinous.^) Ha a római élet, kultúra folytonosságát, vagy más népelemek által való átmentését Fenéken,^) Pécsett,!*') Szombathelyen, Mitrovicán stb. ki lehetett mutatni a népvándorlás bizonyos vagy egész időszaka alatt, Budapest területén az újabb régészeti kutatásoknak is meg kell találniok az Árpádok koráig terjedő századok emlékeit és etnikai szétválasztásukat s ezzel együtt a római városrészek későbbi, Árpád-kori városalkotó elemeit. Salamon Ferenc és Nagy Géza azt a hitet vallották, hogy Aquincum a római uralom megszűnése után sem szűnt meg, akárcsak több más pannóniai város, lesülyedhettek, népességük rendkívül leapadhatott, de ha tengődtek is, megmaradtak, sohasem váltak teljesen lakatlan romhalmazokká. !!) Állításaikat azonban tárgyi bizonyítékokkal igazolni nem tudták. Aquincum topográfiáját jól ismerjük Kuzsinszky Bálint műveiből.^2) A dunajobbparti város két részből állott, a tábor és a mellette épült katonavárosból (canabae), továbbá a Papföldön részben feltárt polgári városrészből. A vár, helyesebben a limes biztosítására a balpartra is átmentek, régebbről ismeretes a Rákos-patak torkolatánál felásott hídfő. Aquincum jobbparti tábora, épületei túlélték a római uralmat.Falai közt a barbárokkal kevert rómaiság élete, ha nem is virágzó formában, de tengődve a longobárdok kivonulásáig (568) feltehető.!^) Anonymus idejében romjai még tekintélyes magasságban fennállottak, részben lakhatók is voltak (46. fej.). A mai óbudai utcák is alkalmazkodtak a római topográfiához. Közismert a Királyhegy alatt elterülő katonai amfiteátrumra ráépült 18. századi házcsoport. Az 1925. évi ásatásoknál (próbaásatás)