Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Horváth Henrik: A budai Szent György-relief 105-126

A BUDAI SZE;NT GYÖRGY-RBI/IBF 109 €gy. gyalogezred parancsnokának ajánlotta és 1672-ben lyochnernél Bécsben kiadta, A követjárás időpontjára vonatkozóan a cím, de maga a szöveg sem szolgál pontosabb felvilágosítással. Schier Xistus híradása, melyet Rupp Jakab átvett,^) hogy t. i. Leslie gróf küldetése 1605-ben történt volna, semmiesetre sem lehet helytálló. Taf

ferner útleírása 1672-ben, •egy előző kiadása talán már 1668-ban jelent meg. Tekintettel arra, hogy a könyv az egykori orator unokaöccsének van dedikálva, aki a munka megjelenése idején már meglett ember, ezredparancsnok volt, a követjárás feltétlenül első Lipót alatt történt, amiről mindjárt a cím első sora tanúskodik : időpontja feltétlenül Lipót uralkodásának első éveiben, de valószínűleg a vasvári békét megelőző hadjáratok előtti időbe tehető. Ez az unokaöccs különben ezredével résztvett Budának 1686. évi visszafoglalásánál, amikor Nagybátyjának magas katonai rangját (generalis campi mareschallus) is elérte. A császári csapatok ordre de bataille-jában Wallis herceggel és Enea Caprara gróffal együtt közvetlen a fővezér, IvOtharingiai Károly herceg után következik. A követség kétszer érintette Budát, de csak visszautazásuk alkalmából kapunk részletesebb leírást :^) Urbi mediae S. Georgii sacra aedes in Moschem versa insidet : ex parte in armamentarium translata. Porticus é lapide cultissimo Martyrem praefert, sed capite ferociter deminutum ; Nee Draconi subiecto stulta saevities pepercit ; nisi malis dicere, in vindictam immanitatis exercitae in effigiem Martyris prosiluisse istud in caput noxium sceleratissimi iconoclastae ; aut istud ab eodem assuptum prius, ut licentia magis irracionabüi in sacram iconem postea bacharetur. Magyar fordításban : a város közepén áll Szent Györgynek mecsetté átalakított és részben fegyvertárul szolgáló temploma. Kapuzatán remekül kifaragott kő a vértanú alakját ábrázolja, de fejétől kegyetlenül megfosztva, sőt még a lábai alatt levő sárkánynak sem kegyelmezett az otromba pusztítási vágy ; ha csak fel nem tételezzük azt, hogy a vértanú ábrázolásán véghezvitt kegyetlenség megtorlásaképen merült fel ez a gonosz képromboló ártó fejében, vagy pedig az utóbbit hajtotta végre először, hogy aztán esztelen szabadossággal dühönghessen a szentkép ellen. Mindjárt melléje iktatjuk a másik erre vonatkozó hírt Evlia Cselebi útleírásából Karácson Imre fordításában.*) »Összesen huszonegy mihrábos dsámija van. Solejman khán dsámija előbb díszes templom volt. В régi dsámiknak a keleti kapujától egészen a mihrabig 200, szélessége pedig 100 láb. Bgy minaretje van, mely régente harangtorony volt. 210 lépcsős magas minaret, és ó én szegény onnan Pest, Buda síkságait áttekintettem. Tiszta fehér márványból készült igen szép minaret ez. В dsaminak két kapuja van. A keleti oldal fölé fehér márványra a szobrászmester egy szárnyas sárkány alakot készített, mely mintha élő volna. Száját kinyitja, ajkait előrenyújtva s farkát összekunkorítva áh. В sárkány előtt hasonlíthatatlanul Szent György alakja lovon ülve van és a kezében levő dárdával a sárkányra egy szúrást mér s a sárkányt lábai alá vévén, összetiporni készül. Az ostrom idején Ebu-Szuud monda : В