Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Bierbauer Virgil: A régi pesti Vigadó építéstörténete 91-104

96 DR. ING. BIERBAUKR VIRGII, el fogja kerülni és a végső lehetőségig takarékosan fog építkezni.« Végül felhívja a nádor a mestert, hogy olyan mnnkaprogrammot dolgozzon ki, amelynek értelmében az építkezés több év tartamára osztható fel. (V. A. 4561. 1829 II. 28.) Pollack e kívánságnak eleget is tesz egy hároméves Programm előterjesztésével (III. 3.) s csakhamar megkapja a kivitelre szóló megbízást is : tehát nemcsak a terveket készíti, hanem az építőmunka elvégzését is reábízzák, még pedig árlejtés nélkül, mivel az előzetes költségvetés bizottságilag állapíttatott meg. Az építkezés számellenőrévé pedig a városi mérnököt, Dégent nevezik ki. (V. A. 4562.) . [ ' III. így Pollack tizenhárom évi harc, a terveknek ismételt átdolgozása, a végső részletekbe menő költségvetések számtalan újradolgozása után végre hozzáfoghat élete egyik főművének megépítéséhez. Valóban tisztelettel kell meghajolni Polláck idegei előtt, melyeket ez a végnélküli huzavona, bécsi ellenségeinek ez a keménysége nem őrölt meg, nem vette el kedvét, nem bénította meg művészi törekvését. Mert a mű, melyet a következő négy évben fölépített, virtuozitásának, alkotó frisseségének egyik csodája volt, azok után ítélve, amik reánk maradtak : néhány rajz és a kortársak osztatlan elismerése. Tragikus sorsa művészetének, hogy Hentzi észnélküli, fejvesztett makacs ágyúzásának áldozatává kellett válnia empire stílusú középületeink e remekének. Az építkezés erős ütemben folyhatott, a mester minduntalan sürgeti a gyorsan fogyó anyagoknak — kő és tégla — pótlását a városi bányákból és téglaégetőkből. A nyár vége felé, 1829 augusztusában már az emelet is elkészülőfélben van s PoUáck munkába adja a díszítő kőfaragómunkákat. A V. A. aktáiban megvannak ezek megrendelési részletrajzai, melyeket Kauser, Kronberger és Fessl kőművesmesterek készítenek, az elsők mint a város adósai. (V. A. 4572., 4741. és 4822.) A tél elejére már a falegyent is elérték s Polláck a tetőszék felállítását s rézfedési anyag beszerzését sürgeti (V. A. 4818.), úgyhogy 1830 tavaszán a mestert már a belső kiképzés gondja foglalkoztatja és elkészíti a stukkmárvány, a szobrász- és festőmunkák költségvetését. (V. A. 4890.) I^egnagyobb gondját a stukkmárványmunkák alkotják. Pietro Nobile, a híres bécsi császári építész felhívja figyelmét a Martinelli fivérekre, akik ezeket a munkákat saját találmányú anyagukból készítik, melynek előnye a moshatóság. Az előző év őszén Bécsben is járt a mester e kérdést tanulmányozni s megtekinti a Metternich herceg villája számára készült munkákat, amelyek azonban nem nyerik meg tetszését, úgyhogy a pesti Maurer Jánost bízatja meg, míg a szobrászmunkákat a pesti Uhrl Ferenc kapja, a festőmunkákat pedig Wagner, Kappel és Kemm pesti mesterek végzik. (V. A. 4890.) A stukkaturmunkák elvégzése elhúzódik és ezért 1830—31 telén a Vigadót már fűtik. (V. A. 4994.) Miután szeptemberben a padozatokat feltöltötték (V. A. 4999.), az üvegezést elvégezteti (V. A. 5032.) s utána beállványoztatja a termeket. (V. A. 5055.) 1831 januárjában már a tükrök elhelyezési módját is megadja. (V. A. 5129.) Ugyanakkor a kőpadozatokat is megrendeli. (V. A. 5140.) Közben a külső kiképzés is befejezést nyert. Az utolsó kő-