Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Bierbauer Virgil: A régi pesti Vigadó építéstörténete 91-104

94 DR. ING. BIERBAUER VIRGII, Végül meg kell említeni azt, hogy Aman a portikusz fölé egy kupolát rajzolt, amely teljesen értelmetlen, vagy legalább is céltalan, a tető összevágódását zavarossá teszi. PoUáck homlokzati rajzán, amely a Magyar Mérnök és Építész Egylet tulajdonában van, ugyan szintén szerepel egy kupolának a körvonala, azonban ez a Vigadó mögötti Aman-féle Színházhoz tartozik. Mindebből az tűnik ki, hogy PoUáck terve és az aszerint megépített Vigadó teljesen más épület volt, mint az, amelyet Aman tervezett, így tehát nem átdolgozásról van szó, hanem tökéletesen új tervről, új szellem, a szükségletek helyes felismeréséből eredő, azokat szolgáló szellem munkájáról, Polláck legsajátabb munkájáról. Hasonlóképen messzemenőleg és lényegileg megváltoztatta az épület belső elrendezését, amint azt a Polláck-féle épület különböző tervrészleteiből tudjuk. (V. ö. V. A. 2486., 5392., 5532.) Míg Amannál az északi főlépcsőház és a még keskenyebb déli lépcsőház csak egy keskeny, mindössze egy öles folyosón érintkezett, addig Polláck az északi lépcsőházat, mely hatalmas díszlépcsőházzá alakult, három öl széles zárt árkáddal fűzte a déli lépcsőházhoz. Az emeleten Aman a nagyterem mögött hasonló szűk és kényelmetlen közlekedést tervezett, Polláck ide öt öles, tehát csaknem 9*5 m széles előcsarnokot épített, amely megfelel a mai előcsarnoknak. De még sokkal jelentősebb volt a változás a termek felosztása tekintetében. Aman a hosszúkás formájú nagytermet három emeleten át három oldalon kisebb, de inkább szobanagyságú melléktermekkel vette körül, amelyekből be lehetett lépni, illetve a felsőbb emeleteken be lehetett nézni a nagyterembe. Polláck viszont az arányaiban is megváltoztatott nagyterem mellé az I. és II. emeleten az északi oldalon félkörös lezárású cukrászdát tervezett, a déli oldalon pedig kistermet (»für die nationalen Tänze«), amelyek a mai Vigadóban is megvannak és annak jellegzetes részei. Ebből az következik, hogy az Aman tervezte Vigadó tulaj donképen egyetlen nagyteremmel bíró és számos kis szobából álló kaszinó lett volna, viszont Polláck a mai értelemben vett termek sorozatából álló Vigadót tervezett. A nádor a belső elrendezésre vonatkozó módosításokat jóváhagyta, de kívánta, hogy a nagyterem alapterülete 1 : 2-höz arányú legyen, mint az Aman-féle terven, viszont a homlokzat áttervezése nem nyerte meg tetszését. Végül azonban mégis Polláck álláspontja győzött, amint az egykorú metszetek is bizonyítják. Cyürkyék ismételten sürgetik a döntést és engedélyezést, egymás után nyújtják be a legkülönfélébb pénzügyi terveket. Végül 1817-ben a nádor kijelenti, hogy azok alapján nem tárgyalhat és a Szépítőbizottmány számvevőjével (Oeconom), Dégennel megfelelő újat készíttet. Közben a több évi rossz termés folytán a gazdasági viszonyok megromlanak és a részvénytársaság alapitói visszalépnek. 1819-ben a nádor azt kívánja, hogy a Szépítőbizottmány gyűjtse össze kinnlevőségeit s létesítsen egy Vigadó-építőalapot, amely a zálogháznál kamatoztassék. Ezenfelül elrendeli az építési anyagok összegyűjtését és szállítását is. Azonban hiábavaló volt a nádor jóakaratú sürgetése, hiába lelkesedtek a pestiek, az építkezés elmaradt, sőt még 1821 januárjában is azt írja a nádor, hogy az építkezésről az ő határozott utasítása nélkül szó sem lehet. Ennek dacára mutattassék be neki a jelenlegi viszonyoknak megfelelő költségvetés. Polláck ezeket újra :;S^^iat2<s£ui'£^i<.»i^ta;.a^^j£^ia^r)è.\!tïfe«^^