Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Bierbauer Virgil: A régi pesti Vigadó építéstörténete 91-104

92 DR. ING. BIERBAUER VIRGII, és azok költségvetését is felállította. 1799-ben Hild egy Csekonics-féle tervet is átdolgozott, 1802-ben pedig egy teljesen új programm alapján öt alaprajzot készített, melyeket 1804-ben és 1805-ben ismételten átdolgozott, amint azt özvegyének Hüd Klárának 1817 augusztus 29-én József nádorhoz intézett kérvényéből tudjuk. (V. A. 1931.) 1806-ban a Színház és Vigadó számára új hely jelöltetett ki az úgynevezett »Dunaparti Sétatéren a Hajóhídnál«, tehát a mai Vigadó-utca, Vörösmarty-tér, Deák Ferenc-utca és a Vigadó-tér által körülvett telektömbön. E telekre József nádor rendeletére Aman János bécsi udvari építész készített tervet a Színház és Vigadó épületcsoportjára. Az Aman-féle terv kivitele 1808-ban megkezdetett és úgy látszik, hogy ekkor mindkét épületrész alapozásának elkészítésén dolgoztak. Amikor 1809-ben megalakult a Királyi Szépítőbizottmány, az vette kezébe az építkezés ügyét és az Aman-féle terv színházrészének kivitelezését PoUáck Mihály építőmesterre bízta, mert ekkor már csak a város felé eső épületrész, a Német Színház épült tovább — a Vigadó egyelőre félbehagyatott és pedig a hiányzó pénzügyi fedezetre való tekintettel. Mindamellett ez időtől kezdve az egész telektömb mint Színházés Vigadótelek szerepelt és pedig mind az iratokban, mind az egykori térképeken — annak ellenére, hogy a Vigadó alapjainak felhasználása két évtized múlva indult csak meg. A Színház építkezése 1812-ben PoUáck által befejeztetett. Ez idő alatt egy 1809-ből eredő szerződés alapján Aman jelentős fizetést, napidíjat és szolgálati lakást kapott a maga munkájáért (V. A. 305.), de úgy látszik, hogy Aman eléggé ritkán tartózkodott Pesten, mert lakását helyettese használja, aki külön fizetést is kap. Aman általában csak levélileg intézkedett az építkezés irányításában, sorsára, avagy inkább Polláck buzgalmára bízván a Színházat. Polláck teljes mértékben bírhatta a város és a Szépítőbizottmány bizalmát : mikor a munka neki odaítéltetett, a pesti építőmesterek tiltakoztak külföldi származású versenytársuk foglalkoztatása ellen, de a nádor annyira támogatta őt, hogy helyzete teljesen biztos volt. Az építkezést aránylag gyorsan be is fejezte és megbízóinak megelégedésére lezárta az elszámolást. (V. ö. Polláck Mihály és Hild Vince felülvizsgálati jelentését, V. A. 879.) Az Aman-féle Színház tervei ébresztek és az épületet csak néhány, a Székesfővárosi lycvéltárban fekvő rajzból és a Fővárosi Múzeumban őrzött távlati képből ismerjük. A levéltári akták közt található rajzok között különös figyelmet érdemel a Színház hosszmetszete, melyből kitűnik, hogy a Színháznak az árkádos portikusz mögött hatalmas ovális alaprajzú, két emeletsoron átnyúló kupolás előcsarnoka volt. Ennek rajza emlékeztet Aman egy tervére, amelyet a bécsi Burgnak a Michaeler-Platzra néző csarnokához készített. Szinte az a benyomásunk e vázlat nyomán, hogy Aman a pesti Színházban kisebb léptékben ki akarta próbálni a bécsi Burgkapu kupolaterének hatását. Az Aman-féle színháznak művészi mivoltához ma már nehéz hozzászólni, de igen valószínű, hogy bár az kivitelének lényegében Aman terveinek felelt meg, a részletek megalkotásában PoUácknak is igen nagy része volt. E föltevésre jogot ad a Magyar Mérnök és Építész Egylet technikatörténeti gyűjteményének egy színes lapja, amely a pesti Német Színház proszcéniumának Pollácktól eredő díszítési terve, de egy később ismertetendő akta is erősíti e felfogásunkat. -^£3asetaLJi^s^sí''t^í^s^íü^/iiSi^ií^,aK'v^ea>in>i >чн»ни^а«г-а&''£ааоа,8^1Дага^1>южааан&дмд« *«SftaftaaiîasAa«*-:si«*S£rai№tî5ïs«i4àN»(&«!K.