Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Kovács Lajos: A régi pesti Vigadó építésének előzményei 62-90

84 DR. KOVÁCS lyAJOS fellépése nem maradt folytatás nélkül, mert ettől kezdve behatóan foglal­kozott a színházépítés kérdéseivel, e munkásságát a felső helyek is értékel­ték és több javaslatát figyelembe vették. 1805 folyamán a két kormányszék még egyszer tartott vegyesbizott­sági ülést. Brre a kancellária érdeklődése miatt volt szükség. A kancellária azt kérdezte, hogy nem vinné-e válságba a várost az is, ha csak a szoros értelemben vett színházra szükséges 153.000 forintot engedélyeznék. Ezen az ülésen került szóba először a színházépítéssel kapcsolatban József nádornak a város szépítése érdekében megindított tevékenysége. A kormány­székek értesülése szerint a szépítőterv 300.000 forintot szánt az oly régóta húzódó színházépítés támogatására. Ilyen körülmények között nem látták aggályosnak a városra nézve, ha megkapja az építési engedélyt. Az ural­kodónak a hadviseléssel kapcsolatban levő távolléte miatt József nádor határozott a vegyesbizottság javaslata ügyében. A nádort kötötte a király 1795-ben kelt határozata, hogy a város csak béke idején építkezhet, ki­mondotta tehát, hogy meg kell várni az engedély megadásához a béke helyreálltát. 99) A folyamatban levő háborút 1805 december 26-án a pozsonyi béke lezárta, úgyhogy a színházépítés ügye nem pihent sokáig. Szentiványi tanácsos a színházépítés aktáinak áttanulmányozása után hatalmas emlék­iratban terjesztette elő javaslatait a kérdés megoldására nézve. Szentiványi ekkor a helytartótanácsban a városrendészeti ügyeket intéző osztály referense volt, azonkívül Pesten mint királyi biztos működött a szépítés ügyének elő­készítése érdekében. így jutott mind szorosabb kapcsolatba a színház­építés ügye a városépítés tervével. Szentiványi emlékirata mindenekelőtt ismertette a színházépítésnek oly hosszú ideje elhúzódó ügyét, azután a város és kormányszékek álláspontját vázolta. Ezek után tette meg részle­tekbe menő javaslatát a megépítésre nézve, Hild Jánossal teljesen új terveket dolgoztatott ki, melyek díszes és a város felé félköralakúlag, panteonszerűen kiképzett épületet ábrázoltak. Az új Hild-féle tervek meg­cserélték a színháznak és a táncteremnek az épületben való elhelyezését. A régi elgondolás szerint a táncterem a város felé eső oldalon állott volna, a színpad pedig a harmincadhivatal felé eső oldalon. Az új terv^ az ellenkező beosztást választotta, mert színielőadás úgyszólván minden napra esett, míg táncmulatságot ritkábban tartanak. Hild a költségek megszorítása terén is eredményt tudott felmutatni. Legtöbbet foglalkozott Szentiványi elaborátuma az anyagi kérdések­kel. Több olyan javaslatot tett, melyek a kivitelnél megvalósítást nyertek. Ajánlotta a Lenner Tóbiás-féle és magszakadás következtében a városra háramlott hagyatéknak a színház építésére való felhasználását. A város kintlevő tőkéit is be akarta hajtani az ügy érdekében. Ő is legfontosabbnak látta a beépítetlen városi telkeknek magánosok számára való eladását, mert ez úton igen nagy pénzösszeg megszerzését remélte. Végül úgy is akart pénzt szerezni a színház építésére, hogy megvalósításra ajánlotta a családi páholyok rendszerét.i*'") A vegyesbizottmány az új Hild-féle tervekről nem tárgyalt, mert attól félt, hogy amíg meg lehet szerezni rájuk a királyi engedélyt, nagyon sok idő fog eltelni, pedig a színházépítést nem volt ajánlatos késleltetni. vStVu^t^f кпшлйц^мАка." Ч

Next

/
Thumbnails
Contents