Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Rokken Ferenc: A Ferenc József-tér 40-62
62 DR. ROKKEN FERENC felvágtatott a koronázási dombra és Szent István kardjával a világ négy tája felé megtette a kardvágást, jelezvén vele, hogy bárhonnét jövő' támadás ellen hazánkat megvédelmezi. A kardvágás ünnepségét Erzsébet királyné a diadalkapuval ékesített Iyloyd-palota nagyterméből nézte végig. A pesti koronázási aktusok befejezése után a menet azután a I^ánchídon át visszatért Budára. A koronázási dombot a hatóságok az 1867. évi kiegyezéshez fűződő nemzeti kegyeletből egy évtizeden át érintetlenül hagyták a Ferenc József-téren. 1874-ben merült fel első ízben a domb lebontásának a gondolata, amire alapot a Ferenc József-tér szabályozásának a kérdése szolgáltatott. A törvényhatósági bizottság 1874. május 6-án tartott ülésében foglalkozott a tér rendezésének és parkírozásának ügyével, amely alkalommal a koronázási domb további sorsáról is döntenie kellett, mert az elfogadott szabályozási terv a domb eltávolítását szükségessé tette. A lebontás egyedüli akadálya az volt, hogy mi történjék az összes törvényhatóságok által küldött kegyeletes földdel, amely a koronázási dombot alkotta? Ezért a törvényhatósági bizottság a 291/1874. kgy. számú határozatában a koronázási domb eltávolítása mellett döntött és egyben kimondotta, hogy »legcélszerűbb és leghelyesebbnek tartja, ha a kérdéses föld ott, hol jelenleg van, azon történeti érdekességgel bíró téren egy e célra ásandó gödörbe alásülyesztetik és kőlappal fedetik be«. Az eltávolítás azonban csak 1877-ben következett be, amikor a főváros tanácsa 1877. június 9-én tartott ülésében 25.941. számú határozatával utasította a mérnöki hivatalt, hogy a koronázási domb szétszedését az 1874. évi 291. kgy. számú rendeletben foglaltak szigorú betartása mellett a fővárosi gazdasági hivatallal egyetértőleg azonnal hajtsa végre. A mérnöki hivatal 1877. augusztusában foganatosította a tanács utasítását és a kegyeletes földet a helyszínen elásatta, a többi építési anyagot pedig leltárba foglalva a Kerepesi-úti omnibusz-telepen helyeztette el. Az 1891. évi május hó 4-én kelt mérnöki hivatali jelentés szerint az elraktározott anyagból egy részt az 1884. évben a János hegyen épült Erzsébet királyné emlék kerítésénél, a megmaradt részt pedig 1890-ben az Isten hegyen létesített Eötvös-park kerítésénél használták fel. A koronázási domb emlékét ma a Ferenc József-tér közepén levő háromszögű park területe alá sülyesztett és az ország összes törvényhatóságai által küldött kegyeletes föld őrizte meg, amely úgy a múltban, mint a jelenben az egységes Magyarországot jelképezte, tehát illő dolog, hogy hazánk mostani megpróbáltatásában még fokozottabb mértékben tartsuk tiszteletben. (Pesti levéltár : VII. 294/877. és II. 195/77.) Két történelmi évszámot idézek a Ferenc József-tér helytörténeti ismertetésének befejezéséül : 1849. és 1867. Az osztrák ágyúk bombái és gyújtó rakétái 1849-ben Ausztria császárának parancsára rombolták össze és égették fel a virágzó Pest legszebb terét és a kereskedelmi élet központját, az akkori Kirakodó-teret. Annak az osztrák császárnak a parancsára, aki tizennyolc esztendővel később, 1867-ben, mint Magyarország királya, a koronázódombról Szent István kardjával kezében védelmezője lett a hazának. Dr. Kokken Ferenc.
