Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Rokken Ferenc: A Ferenc József-tér 40-62
A FERENC JÓZSEF-TÉR 57 székháza, ahol nyugodtan munkálkodhatott volna kitűzött feladatának megvalósításán. Első hajléka a társaságnak a Kirakodó-téren levő Deron (később Nákó)-féle palota első emeletén volt, majd pedig az Uri-utcában (ma Petőfi Sándor-utca) a Trattner-házban rendezkedett be, amelyek mindegyike csak ideiglenes jellegű volt. Idővel a székház megépítésére mindjobban szükség lett és ezért gróf Dessewffy Emil, amikor az akadémia másodelnökévé választották 1855-ben, komoly elhatározással hozzákezdett az akadémia palotájának megteremtéséhez. Desewffy grófnak legelső törekvése az építési tőke szaporítása volt, aminek eredményességéért mindent elkövetett. Fáradozását siker koronázta, mert egy-két esztendő leforgása alatt 400.000 forintot kitevő vagyonnal rendelkezett az akadémia. Az 1860. év elején már elhatározta az akadémia vezetősége, hogy átiratot küld a pestvárosi tanácshoz az építendő székház számára kinézett városi telek megszerzése ügyében. A beadvány 1860. február 7-én érkezett a városi tanácshoz, amely még ugyanazon a napon foglalkozott ennek tartalmával. Az akadémia vezetőségének kérelme pedig arra irányult, hogy a Feldunasoron a Fő-út (ma Arany János-utca) és Széchenyi-utcák között levő területet adja el Pest városa a székház céljaira. A tanács az adás-vételi ügylet lebonyolítására báró Podmaniczky Iyászló községi tanácsos elnöklete alatt kilenctagú bizottságot küldött ki, hogy a részletkérdéseket tisztázza és javaslatot tegyen. A bizottság javaslatát elkészítette és azután bemutatta a tanácsnak. E szerint az említett területet eladhatónak találta olyanformán, hogy a körülbelül 1300 négyszögölet kitevő telek fele ingyen, másik fele pedig négyszögölenként 120 forint becsáron engedtessék át az akadémiának. Pest város tanácsa 1860. március 17-én tartott ülésében foglalkozott a szóbanforgó üggyel és 58. számú határozatában teljes egészében elfogadta a kilenctagú bizottság javaslatát. A tanácsi határozat 1860. április 22-én kelt 12.491. számú belügyminiszteri leirattal jóváhagyást nyert. Pest városa és az akadémia között az adás-vételi szerződés 1860. május 12-én jött létre, amelynek lényege a következő volt : Pest város a Feldunasoron a Fő-út és Széchenyi-utcák között kb. 1300 négyszögölet kitevő telkét odaajándékozza, illetőleg eladja a Magyar Tudományos Akadémiának olymódon, hogy az ingatlanból 650 négyszögöl ingyen, 650 négyszögöl pedig négyszögölenként 120 ausztriai forint becsáron, vagyis összesen 78.000 forintért megy át az akadémia tulajdonába. Abban az esetben, ha a kijelölt terület 1300 négyszögölnél nagyobb lenne, úgy a többlet fele szintén ingyen, másik fele az előbb megállapított egységáron lesz az akadémia tulajdona; ha ellenben 1300 négyszögölnél kevesebbet foglalna magában, akkor a hiányzó négyszögölek értéke 120 forint becsár mellett a 78.000 forint vételárból levonandó. Ezt a telekajándékozást, illetőleg eladást a pestvárosi tanács feltételekhez kötötte, nevezetesen hogy 1861. évi január hó 1-től számított négy éven belül legalább kétemeletes házat kell a telekre építtetni, továbbá hogy az ajándékozott ingatlan csak az akadémia céljaira használható fel, mert ellenkező esetben ingyen visszaszáll a városra. A telek átadása 1860. május 22-én történt meg, amely alkalommal terjedelmét is felmérték és azt 1304% négyszögölnek találták. Ez alapon az akadémiának, még a 2% négyszögöl vételárat is viselnie kellett.
