Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Rokken Ferenc: A Ferenc József-tér 40-62

54 DR. ROKKEN FERENC téren, a harmadik és negyedik pedig a Zrínyi- és Béla-utcákban állottak. Helytörténeti szempontból elsősorban a Ferenc József-téren álló két ház bír jelentőséggel, amelyek ismertetését az Ullmann-palotával kezdjük meg. A telek első tulajdonosa Feszi János volt, aki 1791-ben vette az ingatlant a várostól és azt ácstelep céljaira használta fel. Az 1833. november 13-án tartott közárverésen a Feszi-örökösöktől szitányi Ullmann Móric vásárolta meg a telket, akinek nevére csak 1844 december 7-én írták át. A telekátírási jegyzőkönyv bizonysága szerint a megvett terület 804 négyszögölet tett ki, vételára pedig 50.443 pengő forint 30 krajcár volt. Ullmann már a következő évben terveket készíttetett Hild József építészszel és ezeket bemutatta a Szépítő Bizottmánynál. A tervek felülvizsgálata után a bizottmány a kért építési engedélyt 1834. április 19-én megadta a kétemeletes lakóház elkészítésére, amelynek munkálataihoz azonnal hozzákezdtek. (Verschönerungs Archiv 5900.) Ez építkezéssel az akkori Kirakodó-tér legszebb palotája készült el. Külső és belső pompájáról szemléltető bizonyságot szolgáltat Feldmann 1844-ben kiadott Wegweiser je a 33-ik oldalon : »Um die Eleganz dieser Privatgebäude kennen zu lernen, besichtige man z. B. das v. Ullmannsche Haus und man wird von dem leichten und prachtvollen Baustyl überrascht werden. Von der eleganten, nach allen Seiten geschlossenen, heizbaren Treppe bis zum glänzenden Salon zeugt Alles von der Prachtliebe unserer Privaten, der Saal kann aber vollends als ein Meisterwerk betrachtet werden und dürfte kaum einen Rivalen finden. Die vier Wände sind mit dem schönsten Marmorstucco ausgelegt und mit Hautreliefgruppen geschmückt, die sieben Tage der Woche, die Jahreszeiten, Gewerbsfleiss und Industrie, über welche Fortuna ihr ganzes Füllhorn mit Segnungen und Glücksgütern ausschüttet, in geschmackvollen allegorischen Darstellungen repräsentirend. Die gegen die Donau gerichtete Facade ziert eine jonische Colonnade, welche in einen mit Doraturen reich geschmückten Balcon ausläuft.« Művészi szempontból kétségtelenül az empirépítészet tökéletes alkotása volt a ház homlokzati része, valamint a nagyterem allegorikus kiképzése, amelynek szépségéről csodálattal emlékezett meg mindenki. A palota az Ullmann-család lakóháza volt egészen 1847-ig, Ullmann Móric haláláig. Az örökösök először bérbeadták a házat, majd nagyobb jövedelem, reményében szállodai, kávéházi és vendégfogadói célokra alakíttatták át. 1850. május 13-án ugyanis olyan értelmű bejelentést tettek a pestvárosi tanácsnak, hogy 1850. október 1-től 1862-ig terjedő időre haszonbérbe adták lakóházukat, hogy abban szállodát, kávéházat és vendégfogadót létesítsenek. így alakult át az Ullmann-palota Pest legelőkelőbb szállodájává, amelyet »Európa«-szállodának neveztek el s a nagyúri kényelemmel berendezett lakóház rövidesen a legkeresettebb szórakozóhely lett, különösen a díszes nagyterem, amelynek falai között zajlottak le a pesti leghíresebb bálok. Az Európa-szállodában pedig számos külföldi előkelőség talált kényelmes otthont, így a walesi herceg, aki több ízben volt vendége a szállodának. Ugyancsak az Európa-szállodában lakott 1868 június 18-tól 22-ig Napóleon herceg is kíséretével együtt. A Ferenc József-téren a második ingatlan a Viesér-féle ház, amelynek telkét 1822 szeptember 7-én tartott közárverésen vásárolta meg Vieser