Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Kelényi B. Ottó: Gazdaságtörténeti adatok a pesti német színház építéséhez, 1808-1812 141-161
GAZDASÁGTÖRTÉNETI ADATOK A PESTI NÉMET SZÍNHÁZ ÉPÍTÉSÉHEZ 1808—1812. 1 gj À Napoleon ellen kitört negyedik háború, amely ismét súlyos csapást mért a Habsburg-birodalomra, a színház építését annyira hátráltatta, hogy a nyáron már nyilvánvalóvá vált az a körülmény, hogy az épületnek a meghatározott időben való befejezéséről szó sem lehet. A napszámosokat ugyanis sánc- és egyéb hadi munkákra rendelték és a szállítóeszközök kisajátítása következtében, valamint a szükséges építési anyagok hiánya miatt is a munka megakadt. így történt azután, hogy amikor Kardetter ácsmester jelentkezett, hogy a tetőszerkezettel elkészült, megállapítást nyert, hogy az épület falazata részint befejezetlenül, részint pedig annyira nyersen áll, hogy a tetőt nem lehet felszerelni. A kiküldött bizottság ennek alapján elhatározta, hogy a beálló nedves időjárásra való tekintettel a falakat egyelőre ideiglenes tetővel látják el és a tetőszerkezet fölszerelését a tavaszra halasztják. Ez természetesen újabb költséget jelentett és Kardetter e munkáért 1366 forintot kapott. 18 ) Aman, mint az építés fővezetője, nehéz helyzetbe került. Bár az építésnél a viszonyok miatt a lehetetlenülés esete állott fenn, mind a nádor, mind pedig a bizottság sürgetésére iparkodik a nehéz helyzeten legalább annyiban segíteni, hogy rámutat a még elvégzendő sürgős munkákra és azok megvalósítására a vállalkozóknak utasítást ad. Aman egy ily jelentése december 3-án került a bizottság elé. Ebben sürgeti, hogy a szükségtetőt sürgősen vízlefolyóval lássák el. Hogy a Duna áradása az alapfalakat ne veszélyeztesse, ezeket védőművekkel óvják meg. A téli időjárás beállta előtt az épület befejezetlen részeinek folytatására azonnal 130.000 és Í810 márciusáig még 500,000 darab téglára van szükség. Sürgeti, hogy a többi építési anyagot is késedelem nélkül szállítsák. Ezért Pollácknak és Grossinger I4pót bányaigazgatónak utasítást adnak, hogy építési anyagkészletüket 14 naponként jelentsék be és az utóbbi a szállításról is gondoskodjék. 1 ) József nádor, aki a helyzetet teljesen ismerte és a jövő alakulásaira is gondja volt, november 20-án Székesfehérvárott kelt leiratában felszólítja a bizottságot, hogy a következő évben az építési anyagok hiánya és a szállítóeszközöknek kincstári célokra történő fölhasználása miatt a zavar elkerülésére már most gondoskodjék a szükséges preventív teendőkről. Elrendeli, hogy elővigyázatosság szempontjából számítsák ki: 1. körülbelül hány fuvart kell a következő évben mészből, téglából, kőből, homokból és más építési anyagokból a folyó építkezésekhez szállítani s hány fuvar szükséges a Dunapart feltöltéséhez? 2. Mily távolságra vannak egymástól a fel-és kirakodóhelyek? 3. A szállításnál felhasználandó útvonalak kövezették-e és milyen állapotban vannak? 4. Milyen számítások készültek a szállítandó anyagok minden nemére? 5. Mi volna előnyösebb, ha a napszámot a végzett munkához, vagy a munkaidőhöz mérnék-e? 6. Milyen biztosíték van arra nézve, hogy a fuvarnemeket fel lehet használni és mennyit használtak fel eddig? 7. Vájjon a télen is végezhetik-e az anyagszállításokat? 20 ) A bizottság Lechner Jánosnak, a szépítőalap könyvelőjének adta ki a nádori leiratot, aki a szükséges számításokat azonnal elvégezte és jelentését a bizottságnak átadta. Eszerint a jövő év október végéig 157.801 kétlovas fuvar szükséges a munkában levő színház, sóhivatal és raktár, továbbá a dohánybeváltó és a Dunapart szabályozásának munkálataihoz. Ez a fuvarmennyiség a munkanapokra fölosztva,
