Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Kelényi B. Ottó: Gazdaságtörténeti adatok a pesti német színház építéséhez, 1808-1812 141-161

GAZDASÁGTÖRTÉNETI ADATOK A PESTI NÉMET SZÍNHÁZ ÉPÍTÉSÉHEZ 1808—1812. I49 és tartósan, az összes falazatokat duplán vakolva és háromszor meszelve végzi el. 3. A szépítőbizottságtól csupán a szükséges építési anyagokat, mint a kő, tégla, mész és homok kapja meg, viszont megígéri, hogy az állványfákat minden hozzájuk tartozó fölszerelési tárgyakkal együtt beszerzi és miután ez évben 2200 köb-öl területet kell beépítenie, megígéri, hogy az egész idő alatt átlagban legalább 108 kőművest és 160 napszámost foglalkoztat a szükséges felügyelő személyzet mellett és ezeket hetenként fizeti. 4. Megígéri, hogy az összes munkáért teljes anyagi felelősséget vállal, kivéve azokat, amelyek a munkavezetésen kívül álló okokból származnának. 5. A Szépítőbizottság vállalja, hogy neki — az épület különböző magasságához számított árszabás szerint —• köb-ölenként 28 forint 36 krajcárt, 29 forint 45 krajcárt, 31 forintot, 32 forintot és 33 forintot fizet és az előlegről úgy gondoskodik, hogy Polláck munkáját megkezdhesse és folytathassa. 6. Megígéri a bizottság, hogy az építési anyagokat számára kellő mennyiségben és időben szerzi be és kívánsága szerinti helyre szállítja. 7. Mivel a stukkódíszek rajzát Aman még nem adta át, ezekre nézve annak idején állapodnak meg. 8. Polláck csak a kőművesmunkákra van kötelezve, a többi : kőfaragó-, szobrász- és festőmunkák kívül esnek az ő munkáján. 9. Ha Polláck közben elhalna, a felelősség feleségére, illetőleg örökösére száll. 10. Az építkezés után legfeljebb három hónap múlva minden számlát ki kell egyenlíteni az előlegek levonásával. 11. Ha valami olyan munka fordulna elő, amely a szerződésben nincs benn és amire nézve nem tudnának megegyezni, a nádort illeti a döntés joga. Ezeket a pontokat a bizottság helybenhagyta és utasítást adott a munka megkezdésére.

10

) Fontos és sok nehézséggel járó föladata volt a bizottságnak az építési anyagok, főként a kő és tégla beszerzése. A városi kőbányák bérbeadott tárnáit a Szépítőbizottság a bérlőktől átvette és a február 26-iki ülésen tárgyalták a kőbányák, valamint a saját kezelésbe vett téglaégetők ügyrendjét is. A tárgyalási pontok között elsősorban a szükséges személyzeti kérdésekkel foglalkoznak, megállapítják a kőbánya alkalmazottainak számát, ezeknek fizetését, foglalkoznak a bánya- és téglamesterek szerződtetésével, továbbá a kitermelt kőanyag és téglaanyag elszállításának feltételeivel. Az árak módosultak a különböző kőfejtőkben aszerint, hogy milyen volt a kifejtett kövek minősége. Szó van a régi és az új kőfejtőről, továbbá a Pöltl- és a Jung-féle kőfejtőről, amelyek valamennyien Kőbánya kőfejtőihez tartoztak. Kimondják, hogy az új kőfejtő mellett elterülő szőlőföldet meg kell vásárolni és a kőkitermelésre előkészíteni. A Pöltl-féle kőfejtő, amely a régi városi kőfejtővel úgy is egyesítve van, ekkor még átvétel előtt áll. Gondos inventáriumot készítenek a kőbányák és téglaégetők ingó és ingatlan felszereléséről. A bányák igazgatója Grossinger Lipót lett, a felügyelői tisztet pedig Dégen József városi mérnökre bízták.

11

) Ugyancsak ezen az ülésen foglalkoznak Schirmitz Józsefnek, a zebegenyi kamarai kőbánya bérlőjének ajánlatával, aki 22 forintot kért egy köb-öl kőért, amiben a színházhoz és a sóhivatalhoz való szállítás ára is benne van. Mindjárt meg is kötik vele a szerződést, amely úgy szól, hogy 300 köb-öl kő szállítására kötelezi magát március végéig és köb-ölenként 20 forintot kap.

12

) A zebegenyi mellett a promontori kőbánya is tekintélyes