Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Lux Kálmán: A budapesti belvárosi plébániatemplom 1-31

8 DR. I,UX KAIMAN B kápolna fölött, a nála díszesebb, gót csillagboltozattal ellátott oratórium foglal helyet, melyet ma szintén csak egy ablak világít meg, mert másik csúcsíves ablakát befalazták. A Jézus Szent Szíve kápolna mellett balról a legújabban feltárt gyönyörűen tagozott, díszes pálca­műves ajtó kőkerete tűnik fel, melyen át fel lehetett menni az emeleti oratóriumhoz vezető lépcsőhöz. A Jézus Szent Szíve-kápolnával átellenben, a szentélyhez csatlakozva à lourdesi-kápolna foglal helyet. B kápolna falai, boltozata belülről nem mutat semmiféle gótikus motívumot. A szentély felé néző nyílása is kosár­íves. A XVII. század végén, Proberger Jakab pestvárosi bíró idejében alakították át e teret kápolnává, mely hajdan a templom régi sekrestyéje lehetett. B kápolna neogót oltára középpontjában a fülkében álló lourdesi Madonna szobrával különösebb figyelmet nem érdemel. Az oltártól kétoldalt gazdag keretekben üveg alatt a fogadalmi ajándékok nagy tömege látható. A szentély északi falán, az előbb említett lourdesi-kápolna mellett, báró Kray Pálnak az osztrák-francia háborúkban kitűnt tábornoknak 1804-ből való síremléke ötlik szemünkbe, melynek felső részét a család aranyozott címerével ékesített feketemárvány szarkofág koronázza. Bnnek tetején fehér márványból faragott váza körül hadi jelvények csoporto­sulnak, sarkain pedig egy-egy ülő bajnok fehér márványszobra foglal helyet. Az emlék alsó része szürke márvány, melybe nagy fekete márvány­táblát illesztettek hosszú latin felírással. A felírás az elhalt tábornok kiváló haditetteit hirdeti. A szentélynek legértékesebb és legművészibb látnivalói annak északi és déli falaiban elhelyezett nagyszerű szentségházak — vagy amint a köz­tudatba átmentek — pastóforiumok. A pastoforion, Secretarium, Sacra­rium, az oltári szentség őrzőhelye az oltárházhoz csatlakozó külön helyiség volt a mai sekrestyének megelőzője. A belvárosi templom nagyszabású renaissance emlékei tehát nem pastóforiumok, hanem szentségházak, amilyeneket a középkorban, a szárnyas oltárok korában az oltári szentség megőrzésére alkalmaztak. B célból vagy díszesen keretezett vas esetleg bronzajtóval elzárható kis fülkét létesítettek a keletelt templom északi falában, vagy nagyobb egyházaknál külön toronyszerű önálló díszes építményt emeltek. Hogy a belvárosi templomnak is volt ilyen díszes toronyszerű különálló gótikus szentségháza, azt a csak nemrég nap­fényre került remek faragású töredékek bizonyítják. Bzt a régi szentség­házat akkor távolíthatták el, amikor a templom plébánosa, Nagyrévy András püspök adományából 1500 körül renaissance stílusban megalkották az új, falbaillesztett, ma is látható gyönyörű szentségházat. Különös és egészen szokatlan, hogy szentélyünkben nem egy, hanem két szentségházat látunk : egyet az északi, sekrestye felőli — vagy liturgiái megnevezéssel élve — evangéliumi oldalán s egyet a déli, epistolai oldalán. Az evangélium oldalán levő lehetett tényleg használatban, az epistola oldalán levőt talán a templom valamelyik kápolnájából helyezték át mai helyére. A szentségházakról először Miskovszky Viktor tesz említést a Vasár­napi Újság 1865. évi 47. számában : »A pesti belvárosi plébániatemplom« című cikkében a következőképen :

Next

/
Thumbnails
Contents