Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Bánrévy György: A budavári katonai szertár (Zeughaus), 1725-1901 104-140

132 DR. BÁNRÉVY GYÖRGY oldaloszlopait is. — A Zeughaus nyugati sarka szintén ebből az időből való falazaton állott. Itt még alápincézett helyiségekre is akadtunk.«

56

) Majd a Zeughaus-ról szólva : »A Zsigmond-féle régi várfalakat használták fel ehhez az épülethez, melyek egyike, t. i. a Szent György-tért keresztirányban elzáró fal az új palota [értsd: Zeughaus!] egyik középfalát, a másik, a Duna irányban haladó várfal és a nagy árok egyik fala a palota alapfalát alkotta.«

57

) A Zeughaus építésében Johann Matthey-n kívül még Donato Allionak volt némi része. Donato Felix Allio az 1670-es évek derekán született ; mint »Fortifications Unter Ingenieur« Bécsben állomásozott, rangban sohasem vitte tovább segédmérnökségnél, pedig magas kort ért meg.

58

) Munkásságát még hézagosabban tudjuk csak összeállítani, mint Matthey-ét. 1726/27-ben építette a szlavonországi Brod szertárát. 1728-ban szakértői tanáccsal működött közre a belgrádi erődépítési munkálatoknál. Tevékenykedett azonkívül Eszéken is, az ottani szertárra vonatkozólag szakértői véleményt adott. 1727 elején a Hadszertári hivatal jelentést kért tőle a budavári Zeughaus terveire vonatkozólag. Ekkor készítette Allio három tervrajzát (6—8. tervrajz), melyek módosításokat javasoltak Matthey tervein. Azt a változtatását elfogadták, hogy a szélső oldalszárny és az elülső kereszttraktus közé is lépcsőt helyezett, mert a Zeughaus-ban két szimmetrikusan elhelyezett lépcsőfeljáró épült : a két oldalszárnynak a főhomlokzati szárnytól számított kezdetén. Matthey elgondolása szerint csak egy lépcsőre volt szükség, az elülső oldalszárnyban. Azt nem tudjuk eldönteni, hogy a szélső oldalszárnyba tervezett fegyvertermeket az ágyúraktárak kedvéért Allio tervének megfelelően valóban elejtették-e, mert a bontási rajzokon látható közfalak lehettek későbbi beépítések is. A házi kápolna külön helyiségének mellőzése azonban szintén Allio tervmódosításaira vezethető vissza. Allio megkomponálta a főhomlokzat megoldását is. Terve szinte keresetten egyszerű megoldását adja a főtraktus külső kiképzésének. Sajnos, hogy ennek az épületrésznek a külső architektúrájára vonatkozólag nem merültek fel közelebbi adatok. Igazán érdekessé akkor lehetne tenni ennek a kérdésnek a tárgyalását, ha ismernők a díszítő szoboralakok mesterét. Ennek a művészettörténeti problémának az első felével, a művészetivel Pasteiner Gyula már foglalkozott : »A budai várban III. Károly által emelt úgynevezett fegyvertár egyszerű egyemeletes épület, azonban kapuja és oromfala említésre méltó barokkalkotás. A kaput szegélyező két oszlopon egy-egy római harczos szobra áll, a főpárkány közepén kiemelkedő háromszögű oromfal mezejét domborművű császári sas és a hadijelvények töltik ki, az oromfal két szélét egy-egy római trophaeum foglalja el, csúcsán pedig egy merész alakítású szobor Herkulest ábrázolja, a mint hatalmas csapással leüti a hétfejű hydrát.«

59

) A probléma történeti felét a kapuzat tervezőjének és a szoboralakok művészének kiderítésével kellene tisztázni, de ennek a kérdésnek behatóbb taglalása túlmenne mondanivalóink határán még akkor is, ha állana rendelkezésünkre levéltári vagy más forrásanyag. A kapuzatról szólva meg kell jegyeznünk, hogy a fölötte olvasható és az építés befejezésének évét jelző kronosztichonos szöveghez (Carolus sextus me fundo elevabat) értelmileg és mondattanilag is hozzátartozik a balra és jobbra álló allegorikus