Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Bánrévy György: A budavári katonai szertár (Zeughaus), 1725-1901 104-140

A BUDAVÁRI KATONAI SZERTÁR (ZEUGHAUS) 1725—1901 m királyi palota és a Sándor-palotával és Várszínházzal kezdődő magán- és középületek között ; nyugodt átmenetet iktatott a királyi palota változatos sziluettje és a polgári épületek egyhangúbb körvonalai közé. Bzt a képet mutatják a várhegy déli részének Pestre néző oldaláról készült újabbkor!. látrajzok

28

) és későbbi fényképfelvételek, például J. Heller fényképész nedves úton készített pillanatfelvétele 1867-ből.

29

) A. XVIII. századi látképek legtöbbje rendkívül torzítva örökíti meg az inkább lapos benyomást keltő szertárépületet. Hogy tájékozásul előre magunk előtt lássuk, természetesen a teljesen megbízható ábrázolásokhoz, elsősorban tehát fényképfelvételekhez kell folyamodnunk. Az 1867-es pillanatkép és a homlokzatnak először Hauszmann Alajos művében

30

) megjelent felvétele elegendő arra, hogy hű fogalmat alkothassunk magunknak a budavári Zeughaus arculatáról, melynek legáltalánosabb, de egyszersmind legjellegzetesebb vonásait fentebb vázoltam. A fegyvertárról 1733-tól kezdve minden jelentős budai leíró és topográfiai munka megemlékezik. Más épületekkel foglalkozó monográfiák is szentelnek a szükség szerint egy-két sort a Zeughaus-nak. Építése és csaknem két évszázados fennállása történetének tisztázására és összefoglalására azonban nem történt kísérlet. Nyomtatott forrásainkat majd akkor vesszük sorra, amikor építésének egyes mozzanatait egységes történetbe foglalva már kiderítettük. Akkor a szertárépület kész és befejezett képét a nyomtatásban megjelent egykorú leírások színeivel élénkíthetjük.. Ugyanezeknek a leírásoknak az alapján lehet majd a Zeughaus későbbi sorsát áttekinteni, külső és belső állapotát, felszerelését a különböző időpontokban számbavenni. A monografikus munkákba belekerült azonban egy-két alapvető tévedés. Lényeges félreértéseket okozhatnak e téves megállapítások, melyeket ezért már most helyre kell igazítanunk. Az egyik hibás megállapítás Hauszmann Alajostól ered. A királyi palota mestere a Zeughaus-t a III. Károly alatt újjáépített királyi rezidenciának tartotta.

31

) »A kir. vár építésének történeté«-ben

32

) azt írj a az 1715-ben épülni kezdett palotáról, hogy »nem állandó királyi laknak, hanem inkább csak leszálló helynek készült. Nem is a régi paloták helyére, hanem észak felé, homlokzattal a Szent György-térre állították fel.—A Zsigmond-féle régi várfalakat használták fel ehhez az épülethez, melyek egyike, t. i. a Szent Györgytért keresztirányban elzáró fal az új palota egyik középfalát, a másik, a Duna irányban haladó várfal és a nagy árok egyik fala a palota alapfalát alkotta.— Ez a palota, melyet később kaszárnyának, majd megint fegyverraktárnak (Zeughaus) használtak, egyemeletes épület volt, az északi oldalon erősen kiszökő sarok rizalittal.« Munkájának díszkiadásában (A magyar királyi vár) Hauszmann megismétli ezt az összecserélést és a képmellékleteken is III. Károly király palotájának (későbbi tárház) nevezi a fegyvertárat.

33

) Hauszmann tévedése változatlanul átkerült Lechner Jenőnek »A régi Pest és Budá«-ról írt dolgozatába

34

) és Kertész K. Róbertnek »A bárok stíluskorszak műemlékei«-ről szóló tanulmányába.

35

) Mindketten a Regal-féle palotával azonosítják a Zeughaus-t. Lux Kálmán csak az időbeli tévedést veszi át : szerinte is 1715-ben épült ugyan a szertár, de nem említi, hogy egyazon épület volt a XVIII.