Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)
Bánrévy György: A budavári katonai szertár (Zeughaus), 1725-1901 104-140
110 DR. BÁNRÉVY GYÖRGY gése megszűnt és a veszély elmúlt, gondolni kellett a tönkrement épületek újjáépítésére vagy helyreállítására. Buda város tanácsa a tűzvészokozta rombolásokkal kapcsolatban kívánságait öt pontba foglalva terjesztette fel az udvari kamarához és ugyanezeket a kívánságokat 1723 április 17-én a várparancsnoknak is tudomására hozta. A harmadik pontban a császári vám eltörlését, vagy a vám jövedelemnek a város részére való átengedését kéri, »... weillen ohne dem wegen villfältiger zuefuhr des nunmehro vorsey enden, vöstungs fortifications bau und aufführung des zeig haus, haubt wacht, Solldathen- und Pixenmeisters Casarmen das Statt Pflaster zimblich ruiniert wirdt.» 24 ) A fegyvertár felépítése tehát a vár helyreállításának során egyike volt a legfontosabb feladatoknak. Március 28-ától április 17-éig még egy hónap sem telt el és a leégett tárház újraépítése máris programmba van véve. Zennegg kamarai inspektor többrendbeli jelentésére az udvari kamara május 13-án kelt mandátumában felszólítást küld, hogy költségvetéssel együtt írja össze a helyreállítandó kamarai épületeket és kaszárnyákat, tárgyaljon a katonai parancsnoksággal a fortifikáció és a hozzátartozó katonai épületek kijavításának ügyében is, míg a kamara a maga részéről a Haditanáccsal fog érintkezésbe lépni. 25 ) Július 27-én küldi fel Zennegg Pozsonyba a kért költségvetésszerű kimutatást, melyet Fortunato Prati kamarai építészmérnök és Josef Anton Salgari »Ofner Cameral Inspections Controlor« írtak alá. 26 ) Ebben az összeállításban a Zeughaus-ról nem esik szó. Az üszkös rommá lett épület sorsa a várparancsnok, illetve azon keresztül a Haditanács kezében volt. Egyszerű reparálás helyett egészen újra kellett építeni és ez a munka nem a kamara, hanem a katonai hatóság hatáskörébe tartozott. Ezért nem szerepel a kamarai vagy a kamara rendelkezésétől legalább részben függő épületek között és romjaiból való feltámadását is kizárólag katonai tényezők buzgólkodásának köszönheti. Az új építkezéshez a katonai kincstár adott pénzt, a tervezési és építési munkálatokat katonai mérnökök végezték és irányították. Egy 1735 december 31-én kelt irat külön kiemeli a szertárat, melyet más katonai épületek mellett szintén újból kellett felépíteni : » . . . unter anderen auch die Kayserlichen Militär Gebäude eingeäschert und dahero nicht allein diese hinwiderum erbauet und vergrösseret, sondern auch das Kayserliche Zeughaus nebst noch mehreren Cassarmen und Wacht Stuben von grund aus neu auf geführet. . .<< 27 ) Ennek az újjáépítésnek az eredménye az 1725-ben épülni kezdett, 1730-ban befejezett és 1901-ben teljesen lebontott budavári Zeughaus. Egyetlen összehasonlító pillantás a XVII. század végén épült szertár helyrajzára és az 1730 utáni budai térképfelvételekre meggyőz már afelől, hogy az új fegyvertár a legkisebb eltolódás nélkül a régi tárház helyére épült. Az építési tervekből és alaprajzokból azután látni fogjuk, hogy a leégett régi épületnek több falát valóban fel is használták az új Zeughaushoz és pedig nagyrészt éppen azokat, amelyeket már a XVII. század végétől 1723-ig állott építmény is a megelőző, a török időkben fennállott arzenálból örökölt. A fegyvertár nagyterjedelmű, egyszerű vonalú építménye a várhegy Duna felé néző peremének jelentős szakaszát foglalta el. A pesti oldalról nézve elnyúló egyenes vonalaival négyszögalakban helyezkedett el a
