Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Révhelyi (Réh) Elemér: Az Egyetem utcai volt Károlyi-palota építésének története 87-103

AZ EGYETEM-UTCAI VOI/T KÁROLYI-PALOTA ÉPÍTÉSÉNEK TÖRTÉNETE 101 csillárok és mennyezetdíszek. De éppen így bécsi munka a legkisebb alkatrész is benne, mint a kilincsek, rácsozat, padlózat, üvegtáblák stb. 1838-ban ismét rettentő árvíz pusztítása akasztotta meg az építkezést, tetemes károkat okozva a palotában. Károlyi György, mint nagyatyja egykor, 200 hajléktalant helyezett el a díszes termekben. 1840-ben teljesen elkészült a palota, melynek felépítése rendkívül nagy összegbe, 1,240.000 frt-ba került.

38

) Mint valamikor az invalidusok palotája a bécsi hatalomnak volt büszke hirdetője, úgy a Károlyi-palota is egyik ittfelejtett darabja a bécsi romantikus klasszicizmusnak. Monumentalitásban azonban nem tudja követni elődjét s falainak sivárságában, nyomott arányaiban még erősebben érezteti az idegenszerűséget,- mely annyira elkülönült Polláck Mihály ugyanakkor épült Nemzeti Múzeumának erőteljes neoklasszicizmusától. Annak idején lelkesedéssel írtak e palota szépségéről, de évek múlva erre az épületre is vonatkozott a Honderű megjegyzése, »hogy a különben szép Pest utcái csupa monotónia miatt ásítani kezdenek már egymásra«.

39

) Sem Riegl, sem Koch alkotó tehetségét a befejezett palota nem világítja meg eléggé. Művészi egyéniségüket ebből az egy alkotásból, melynek lényegét végeredményében a XVIII. századi barokképület formája szabta meg, megítélni nem tudjuk, mert szereplésükben kevés az eredetiség, az invenció. B nagyszerűséget ígérő feladatot, úgy érezzük, a helyi mesterek bármelyike több lendülettel oldotta volna meg, aminthogy e korszak művészetét nemesebben fejezik ki más pesti alkotások. Minden, ami e palotában a klasszicizáló stílus érvényre jutása mellett is a grandiozitásra való törekvést jelenti, mint a térképzés plasztikus és festői szellemisége, a cour d'honneur-elrendezés, tisztára barokk örökség; míg a XIX. század mestereinek kezén az átépítésben inkább a leegyszerűsítés, a dekorációk elhagyása, a tagolások összevonása, a tömbszerűség és a belső pazarabb kiképzése jutott jobban kifejezésre. Koch, aki későbben Magyarországon telepedett le, a gróf Károlyicsalád állandó építésze lett s megbízásukból építette fel a pesti palotán kívül a nagymihályi, csurgói, parádi, szentmihályi. és a nyitramegyei tótmegyeri kastélyt.

40

) Csak magáért a pesti palota és a csurgói kastély felépítéséért 20.000 forint tiszteletdíjat vett fel. Teljesen Koch szellemét tükrözteti vissza a pesti palota kertfelőli homlokzata, mely sok egyezést mutat a nagymihályi és csurgói kastélyok homlokzatával; de éppen így a termek és a lépcsőház is az ő elgondolásai, bár a belső helyiségek díszeit még nagyrészben Riegl tervezte. Az ajtók szupraportái, a kandelláberek, kandallók s egyéb stukkdíszek Koch iparművészeti felkészültségéről tanúskodnak, amit igazolnak az Iparművészeti Múzeumban őrzött rajzok is. Koch teljesen a bécsi Akadémia neveltje, akinek neo-klasszicizmusa azonban nem az antikizáló, hanem a romantikus iskola iránya felé hajlott. Működésének tere hosszú ideig Csehország volt, ahol számos kastélyt épített s onnan került a gróf Károlyi-család meghívására Magyarországba. Kazinczy egyik levelében az elragadtatás hangján írja róla, hogy Koch valóban zseniális építész s nagymihályi kastélya telve van formatisztasággal, frisseséggel, levegős könnyedséggel.

41

) Egy század távlatából, ma már túlzottnak találjuk