Tanulmányok Budapest Múltjából 2. (1933)

Horváth Henrik: Chinoiserie-falfestmények Budán 73-86

Chinoiserie-falfestmények Budán. A török hódoltság óriási cezúrája után újra feléledő budapesti várostörténetben a tabáni plébániatemplom és a Duna között fekvő városrész, azaz a Döbrentei-tér, Döbrentei-utca, Apród-utca és Attila-körút által elhatárolt házkomplexum — úgy látszik — aránylag nagy gazdaság- és közlekedéstörténeti jelentőséggel birt. Ennél lényegesen közrejátszhattak a hajóhíd budai hídfője, a kikötői forgalom és a szerb (rác) lakosság kiváló kereskedelmi mozgékonysága. Az a körülmény, valamint a még az előző; török életrétegbe visszanyúló társadalmi szokások érthetővé teszik, hogy az 1800 körül Budán létező kb. tizenhat kávéház közül (a várban csak négy volt) a java ebben a negyedben volt összezsúfolva. A Döbrenteiutca keleti, illetve, mivel itt csak egy házsorral számolhatunk, egyetlen oldala látszólag csakis vendégfogadókból és kávéházakból állott. Különben minden szálloda egyúttal kávéház is volt. Itt sorakoztak közvetlen egymás mellé az »Arany Perec«, »Arany Korona«, »A Hét Választófejedelem«, »A Fekete Kutya«, a »A Vörös Ökör« stb. Ezek közül a még manapság a Döbrentei-utca, illetve Apród-utca 8. alatt álló kétemeletes házat a Hét Választófejedelemmel lehet azonosítani. A mellette álló Apród-utca 6; számú épület földszintes, a Döbrentei-utca felé pedig egyemeletes ház az »Arany Perec«, vagy a »Fekete Kutya« lehetett.

1

) - :' Ami ennek az aránylag nagykiterjedésű, építészetileg azonban teljesen jelentéktelen épületkomplexumnak egy a maga nemében egyedülálló helytörténeti becset kölcsönöz, az az egyik földszinti, a Döbrenteiutca felé fekvő szobának a kifestésé. Kzek a falfestmények 1932-ben egy tatarozás alkalmával kerültek elő a tizenöt-húszszoros mész- és festékréteg alul és Veress Endre festőművész irányítása mellett lettek feltárva; A képek fenntartása technikailag lehetetlennek látszott, az eredeti nagyságban és színezetben való másolás pedig a tulajdonos elképesztően magáé követelésein meghiúsult.

2

) így tehát csak az itt részben publikált és különben is nagyon éles fényképfelvételek készülhettek róluk, mire aztán az egész lelet a védő mészrétegnek lett ismét átadva. -.-, i A szobának a szabályos négyszöget megközelítő alaprajza van; úgyhogy a díszítésnek négy körülbelül egyforma képsíkkal kellett számolnia; mivel a falfestményekkel egykorú ajtónyílás egészen különös módon nem volt megállapítható. A jelenleg még használatban álló ajtó és három további ajtónyom, melyek a meszelés alatt még előtűntek, a díszítő rendszerre való tekintet nélkül vannak törve a falakból. Még ha feltételezzük,