Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)

Bánrévy György: A budai királyi palota újjáépítése III. Károly alatt 1-49

A budai királyi palota újjáépítése III. Károly alatt. Több szempont teszi indokolttá és érdekessé, hogy a régebbi korok épületeivel, illetve azok építési történetével és sorsával foglalkozzunk. Az építkezéssel kapcsolatos tervek, tárgyalások, meggondolások, az építkezés menete élénk fényt vetnek az illető kor gazdasági helyzetére, berendezésére, hasonló feladatokkal szemben való felkészültségére és nem utolsó sorban művészi felfogására és törekvéseire. Maga az építmény mint a felsorolt tényezők kézzelfogható eredménye lép elénk, ha az idő vagy más körülmények el nem pusztították, de akkor is, ha ma már nem áll és csak egykorú rajzokból, tervekből, számításokból lehet következtetéseket vonni külső és belső képére. Sőt, a kutató feladata az utóbbi esetben még izgatóbb, de hálátlanabb is, mert nincs, amivel eredményeit egy végső, kétségbevonhatatlan képben lerögzítse és igazolja : quod erat demonstrandum. Az ilyenirányú kutatás érdekessége és fontossága egyenes arányban áll a tárgyul vett épület nevezetességével és a múltban játszott szerepével. A budavári királyi palota minden szempontból joggal követelheti magának a vezető helyet a múlt és jelen nevezetes épületeinek sorában. Mint az uralkodónak a fővárosban emelt rezidenciája valóban a városnak, de az egész országnak is első építménye. Erre a szerepre igényt tart és igényt is kell tartania fontosságánál és rá kell szolgálnia az összes többi épületnél szebb, impozánsabb voltánál fogva. A budavári királyi palota — és a volt paloták — fekvése pedig épen predesztinálja a hivatása szerint is kimagasló épületet a vezető szerepre. Két város és egy folyam uralja : helye és helyzete esztétikai szempontból is versenytárs nélkül áll. A budavári királyi palotát tehát Budapest, illetve Buda történetében kétségtelenül nevezetes és központi szerep illeti meg. A budai királyi rezidencia története eddig főként három kor három épülete köré volt csoportosítható. IV. Béla erődítménye királyi lakhelyül is szolgált ugyan, de nem volt az uralkodói szállás céljaira szánt palota. A Zsigmond-féle, e célra emelt legrégibb épületcsoport után Mátyás király palotája még ma sem egészen teleírott lapja a magyarországi késő gótika és renaissance történetének, pusztulásának útja azonban világos : a török megszállás és Budavára visszavétele. Utána az érdeklődés több mint egy fél évszázadot átugorva Mária Terézia palotájának létrejötte felé irányult, melyet aztán a mai nagyszabású királyi palota váltott fel. Amint látjuk, a budai királyi palota történetében az 1686-tól Mária Terézia palotájának építéséig (1749) eltelt évek jelentenek hézagot, melyet a modern kutatás csak más problémák függvényeként mellékesen érintve, de teljes