Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)

Horváth Henrik: H. Heinrich Faust és a bécsi gobelinek 61-75

Charles Herbei

4

) szerepel. Róla tudjuk, hogy Károly herceget XIV. I^ajos ellen vezetett hadjárataiban állandóan kísérte, de hogy a török harcokban is, azt nem lehet kimutatni. 1698 november 10-én, Iyotharingiai Lipót herceg bevonulásakor nem kevesebb, mint 25 hadiképet állított la,

5

) melyeket későbben, de csak az 1702-ben bekövetkezett halála után, gobelintechnikára is átvittek. (A Bécs felszabadítását ábrázoló képszőnyeg p. o. az 1724. évszámot viseli.) Az eredeti olajfestmények közben, a luneville-i kastélyban 1719-ben kitört tűzvész alkalmával, nyomtalanul elpusztultak.

6

) Ezeknél a képeknél Jean L,ouis Guyon főleg az 1701—1702. években is erősen közreműködött. Kivált a tájképábrázolásokat lehet vele kapcsolatba hozni. Bár Guyon művészetét a Nancy-ban (Kastély, Musée l-orrain, Karmelita-templom stb.) levő munkái révén jól ismerjük, minderi fáradozás hiábavaló volna, hogy a gobelinmintákból a reáeső részt elhatároljuk Ch. Herbei modorától. Ezenfelül Guyon az 1710—1714. években Du Ruppel, Martinnel, Cl. Jacquarddal együtt Herbei eredetijei után hét nagyobb olajkópiát készített a Nancy-i manufaktúra számára.

7

) Ezekben minden bizonnyal bennfoglaltatott a kisebb, csak öt darabból álló sorozat, mely ellentétben a »Victoires«-al, az okmányokban állandóan, mint »Conquêtes du Charles V.« szerepel. Ezekhez tartozik : 1. Buda városa. 2. Buda ostroma. 3. A mohácsi csata (1687). 4. Erdély és végre 5. V. Károly herceg diadalmenete, tehát az az ábrázolás, mely H. Heinr. Faust képének a tárgya. Hogy a nevezett négy művész munkássága hogyan oszlik el az egyes gobelinmintákra, nehéz ma megállapítani. Jacquot regesztái

8

) egyszer Du Rupet említik, mint Buda ostromainak alkotóját, más helyen pedig Guyon és Martin szerepelnek, mint az egész szériának tervezői. De egyáltalában nincsen kizárva, hogy valamennyi festő közreműködött az összes képeknél, hiszen a »Manufacture Royale« képszőnyegeinél is I,e Brun-on, Noël Coypel-en és Mignard-on kívül még egész sereg művész dolgozott, még pedig pontos szereposztásban

9

) (architektúra, tájkép, emberábrázolás stb.) Áll ez elsősorban a királyi kastélyokkal (Maisons Royales) díszített darabokra. Ami most már a sorozatunkat illeti, okmányilag bebizonyítható, hogy átvitelük a gobelintechnikára Charles Mittie

10

) nevéhez fűződik. Emellett szól a Nancy-i városi círiler s a készítőnek kezdőbetűi, C. M. E. is. Hogyan illeszkedik most a Faust képe az adatoknak és feltevéseknek eme nem éppen áttekinthetőnek mondható szövedékébe? Hasonló szerep ellen, aminőt az említett lotharingiai művészek a szőnyegminták elkészítésénél játszottak, nemcsak az okmányszerű támpontok abszolút hiánya szól, hanem a szokatlan korai dátum, harminc évvel a gobelinek keletkezése és négy évvel Charles Herbei nagy kiállítása előtt és nem utoljára a messzemenő egyezés az olajfestmény és a gobelin között. A budai városszilhuett minden lényeges tartozéka már rajta van a Faustképen és azonkívül több olyan topográfiai és tájképi részlet, melyek feltétlenül az olajkép nagyobb hitelessége mellett tanúskodnak. A gobelinen p. o. a vár-hegy körvonalai jóval sommásabbak, a Gellérthegy jellemző formái teljesen hiányoznak, a Svábhegy erősen elsatnyult. Ellentétben az olajfestménnyel, ez a háttérábrázolás egyáltalában nem kelti egy élesen körülhatárolt emlékkép benyomását. De veszendőbe ment az egykorú metszeteken is különösen aláhúzott romszerű hatás is. A tornyok és nagyobb épületcsoportok takarosak, de felette naiv módon vannak kiegészítve. A balsarokban heverő ágyúcső zárkészüléke, melyen a Faustképen a szignatúra van, nem egyszerű gombalakban, hanem állatfejben végződik. A Duna 63