Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)

Bánrévy György: A budai királyi palota újjáépítése III. Károly alatt 1-49

épenséggel ellentmondanak. Mindebből arra szabad következtetni, hogy e látképek rajzolói esetleg többet láttak vagy helyesebben : többet szerettek volna látni a félbemaradt palotán (és más esetben más épületen), mint amennyit a szürke valóság mutatott és úgy se végezhetvén a rajzok kicsisége miatt részletesen minuciózus munkát, általánosságban kissé engedtek képzeletük csábításának és pótolták itt-ott a hiányokat —legalább rajzban. Tudomásom és az előadottak szerint 1723-ban dolgoztak utoljára a palotán és pedig épen a tető javítását végezték. Attól kezdve változatlanul állt, de befejezetlensége ellenére is magára vonta a szemlélő figyelmét. Az idézett »Neu aus seinem Stein-Hauff en stb.« című munka szerzője kétszer is említést tesz róla 1733-ban : »... die obere Stadt. . . wegen... Zeug-Haus und Schloss-Bau sehr herrlich aussehe...« (7. 1.) és ». . .ligt am End der Vestung oder Obern-Stadt gegen Mittag das unter weyland Herrn General, und Grafen von Regal eyfrig zu bauen angefangene, aber noch nicht ausgebauete Schloss. . .« (8. 1.) Hz volt és ez maradt a sorsa a III. Károly korabeli palotaépítésnek : a befejezetlenség, a félbenhagyottság. Talán ezzel függ össze, hogy az építkezés egyes mozzanatainak összeállításában is hézagok mutatkoznak, ami ismét elkerülhetetlenné tette némely ponton eredményeim közlésének krónikaszerűségét, mert nem lehetett az adatokat mindig folyamatosan és szervesen összefüggő mozzanatok köré csoportosítani. Ilyen betöltetlen ür az eredeti térfelvételek, alaprajzok stb. hiánya. A palota tervezőjével és munkájával is csak egy személyhez fűzhető tervrajz felmerülése esetén foglalkozhatnánk behatóan és részletes pontossággal, hiszen a palota érdemleges mérnöki és művészi kivitelére sor nem is került. A palotának a nyers alakot, hogy úgy mondjuk : a körvonalakat Hölbling adta meg, amikor elválasztotta a fal-romok ráépítésre, illetve helyreállításra alkalmas komplexumától a teljességgel szétomlott falrészeket és így kijelölte az építendő palota alapjait és terjedelmét. Pratira várt volna â belső architektonikus megoldás, általában a magasabb mérnöki munka. Hogy elkészítette a terveket és azok legalább részben elfogadásra találtak, azt a levéltári adatokból láttuk : sajnos, hogy tervei kivitelre nem kerülhettek. Minél több pontra nem tudtam azonban kellő fényt deríteni, annál több alkalma nyílik a további kutatásnak a még homályban maradt problémák tisztázására és ez amellett, hogy kutatásaim némi adatokat szolgáltattak fővárosunk, illetve annak egy nevezetes, ha ma már merőben újjá is alakult épülete történetéhez, talán igazolja munkámat. Dr. Bánrévy György. 42