Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)

Bánrévy György: A budai királyi palota újjáépítése III. Károly alatt 1-49

valamit változtasson. A vita Daun küldötteinek azzal a kijelentésével ért véget, hogy a várparancsnok csak abban az esetben fogja a munkák felvételét, illetve folytatását engedélyezni, ha azok fölött mint igazgató ő rendelkezik.

34

) Zenegg levelét a magyar kamara december 19-én terjeszti fel az udvari kamarához és eljárást kér a haditanáccsal szemben. Most végre összeül az »in Hungaricis angeordnete Cameral-Haubt-Commission, sub Praesidio Illustrissimi Domini Comitis a I^öwenburg, den 30-ten decembris Anno 1722 praesentibus Dominis Dominis Consiliariis a Salvay et Borscehek, Dominis Secretariis Strobel et Száraz, protocollante me Concipista Malek et rationum officiali Laymann.« A jegyzőkönyv ismerteti a magyar kamara és Zenegg panaszait, melyeket e főbizottság, őszintén bevallva, hogy az egész ügyről csak annyit tud, amennyit a királyi határozat tartalmaz, az udvari kamara elnöke elé terjeszt. (I,d: I

y

evéltári anyag 4.) Daun sem hagyta persze annyiban a dolgot. 1723 januárjának elején panasszal fordul a haditanácshoz : ».. .beschwähret sich pro remedio, dass mit seiner praeterirung der Cameral Inspector Zeneg den bau bey dem Schloss zu Ofen dirigiren und die rechnungen nicht durch den vom Hof-Kriegs-Rath aufgenohmenen Fortifications-bau-schreiber, sondern durch den vorhin in diesser qualitaet aida gestandenen und anjetzo aufs neue durch die Cammer darzue beförderten Salgari geführet werden wollen.« (HER 1723. Exp. 89.) A haditanács által alkalmazott építési jegyző vagy felügyelő irnok — ma inkább azt mondanók : titkár — hivatalát Hölbling töltötte be. Említettem, hogy az építkezés effektív részében ő volt a haditanács részéről működő faktor. 1715-ben a felépítendő palotarészt a haditanács megbízásából ő jelölte ki és az ő tervei szerint indult meg az alapvető munka : a főfalak felépítése, illetve karbahelyezése. A költségvetésekben mint építő- vagy kőművesmester szerepel, de a magyar kamarának az udvari kamarához 1722 október 22-én intézett levele világosan »aedilis scriba«-nak, majd december 30-án a kamarai főbizottság jegyzőkönyve »bau Schreiber«-nek nevezi, ebbeli minőségét emelve ki, amikor költségtervezetek megszerkesztéséről volt szó. Már akkor ott szerepel mellette a kamara megbízottja, Salgari és szó van a felügyelő jegyzői hivatal kettéosztásáról (1722 október 24.). A haditanács január 16-i válaszában figyelmezteti Daunt, hogy semmiféle újítást ne engedjen érvényesülni, egyébként érintkezésbe fognak lépni az udvari kamarával. Találkoznia kellett a két hatóság egymás felé irányuló megkeresésének. Egyelőre nem került sor újabb összekülönbözésre Budán, míg aztán március elején megtudjuk, hogy a vita a haditanács javára dőlt el. Közben Hölblinget a haditanács nagyon valószínűen a kamara közbelépésére mégis felmentette hivatalos állásától, de a haditanács szolgálatából való megválás révén csak gazdája és nem a munkaköre változott meg, mert munkásságát ettől kezdve épen a kamara megbízásainak szentelte. Ezzel a kamara egy szorgalmas és tájékozott mestert állíthatott szolgálatába és a »divisus scribatus« kérdése is megoldást nyert. Hölbling január végén Bécsben tartózkodik : január 29-én ugyanis Schmerling kamarai tanácsos kívánságára és felszólítására a palota kőműves-, illetve tetőfedő-munkáinak költségeiről vázlatos összeállítást készít, melyet a kamara egyelőre miheztartás végett február 14-én közöl a magyar kamarával és azon keresztül Zeneggel. Ezt a tájékoztató költségvetést aztán pontos és részletes formában is ki kellett dolgoznia, 30