Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)

Bánrévy György: A budai királyi palota újjáépítése III. Károly alatt 1-49

Sok akadály állott a folyamatos és gyors építés útjában. Az ország békéje még nem állott helyre teljesen. A Temesvidéket a török még mindig megszállva tartotta, készülődések folytak az utolsó felszabadító hadjáratra, mely 1716-ban meg is indult. A kincstár nem volt valami túlságosan pénz bővében és az uralkodó a jelek szerint nem sokat törődött budai rezidenciájával. így valóban sok nehézséggel kellett megküzdeniök azoknak, akik a dolgot a szívükön viselték. A szükséges anyagiak hiánya kezd mindjobban előtérbe nyomulni. Regal novemberben a kiutalásra váró 6—8000 forinton felül, melyből az adósságokat kell kifizetnie, még egy kiadós pénzküldeményt kér, hogy a palota építését folytatni lehessen és kívánatosnak tartja, hogy a közmunkákra kijelölt megyéket is kötelezzék az építésben való részvételre. A Liptóból szállítandó faanyag útjába is akadályok gördültek, ezt is elpanaszolja a várparancsnok és következő levelében elküldi a majdnem tökéletesen befejezett palota és a környező térség és építmények jövőre szóló tervét : »Regall Baron Feldmarschallleüthnant überschickhet einen Plan, wie nit allein das Terrain beschaffen, sondern auch das Königliche Schloss zu Ofen in vollkommenen Standt zu sehen [setzen?] seye.« (HKR 1715. Exp. 1229.) A »Plan« szó csak térrajzra utal ugyan, de az egész fogalmazás azt sejteti, hogy ezúttal egy látképes tervezetet kell megsemmisülése, vagy eltűnése miatt nélkülöznünk. Ez évben azután nem hallunk többet a palota építéséről ; elmaradt a haditanács által kívánt tetőépítés is és a kész falaknak védtelenül kellett kiállaniok a tél viszontagságait. A haditanács azonban nem ejtette el a fontos feladatot, sőt több oldalról is gondoskodott különböző tervekről, több véleményt óhajtott meghallgatni az erődítmény és a palota építésére vonatkozólag. Az 1716. év elején Prati részletekbe menő magyarázatos jelentést szerkeszt a haditanács részére a palotának általa készített alaprajzáról és ezt a ténykedését Regal annak a hangsúlyozásával jelenti Bécsbe, hogy Prati sokkal kiválóbb mérnök, illetve építész, mint a budai német mester. (Regall Baron General. Der Cameral Ingenieur Fortunatus Prati werde dem Hof Kriegs Rath über beede Riss vom Schloss zu Ofen und vom Spittall zu Pest die ausführliche Erleütherung geben, dahin gegen verdienne diser Mann wohl einige Ergözlichkheit, so Ihme aus denen Hungarischen Fortifications Cassen gereicht werden könte. Der Hölbling seye zwar auch ein guetter Mann, Jener aber gehe disem in der Architectur weith vor. HKR 1716. Exp. 231. Febr. 427.) Prati tervrajza az épület belső architektonikus megoldására készült, hiszen az építmény külső megkomponálásán már alig is lett volna mód változtatni, mert ekkor a főfalak már, egészen nyersen bár, de legnagyobbrészt fel voltak építve. Pratira úgyis a magasabb képzettséget igénylő mérnöki munka várt, melyre Hölbling terve szintén készen állott ugyan, de —legalább a várparancsnok véleménye szerint — a nagyobb felkészültségű kamarai mérnök elgondolása mögött háttérbe kellett szorulnia. 1716 március 11-én közli a haditanács Regallal, hogy, ha a várt ,,Gossau-féle" tervezet az erődítési és palotaépítési munkálatokra új és más ajánlatot nem tartalmaz, meg kell maradni az eredeti tervnél. Az itt németesen írt nevű francia gróf Goseau Miksa Jenő mérnökkari alezredes volt és mint ilyen tevékeny részt vett az egész ország különböző erődítési építkezéseinek munkálataiban. 1716-ban az egész budai vár 10