Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)

Kovács Lajos: A vízivárosi "Három nyúl" kaszárnya 124-133

Unger 1705-ben halt meg. Halála után leltárt készítettek hagyatékáról, melyből további adatokat tudunk meg házáról. A házat a »Zöld szőllőfürtről« nevezték el (bey der grienen Weintrauben) s értékét 3200 forintra becsülték. Az épület felszerelése főleg borászati eszközökből állott, egy-két szobáját bérbeadták. Ungernek a Várban is volt háza, ebben lakott, míg a gazdasági felszerelés befogadására elsősorban vizivárosi háza szolgált.

30

) Úgylátszik vendégfogadója is volt e házban, mert az 1711-ben történt átépítés aktáiban ismételten szó van a házban levő vendégszobákról (Gastzimmer).

31

) A »Zöld szőlőfürthöz« címzett ház Unger halála után özvegyéé lett, özvegye pedig 1711-ben eladta Buda városának.

32

) Buda városa már többször megkísérelte addig, hogy sörfőzési jogát gyakorlatilag is érvényesítse. Kevéssel a volt Unger-féle ház megvétele előtt, 1711 elején a darmstadti herceggel folytattak tárgyalást, hogy rábírják a Tabánban álló sörfőzdéjének az eladására. B tárgyalások eredménytelenek maradtak, mert a város föltétlenül olyan sörfőzdét akart, mely tulajdonában van, míg a herceg csak bérbeadásra volt hajlandó.

33

) Ekkor a tanács elhatározta, hogy teljesen új sörfőzdét rendeznek be. B célra vásárolták meg a »Zöld szőlőfürtről« nevezett házat. A házvételi tárgyalásokat a tanács megbízásából Baiz polgármester vezette. Baiz Ungernéval 1800 forintos vételárban egyezett meg. B megegyezést a tanács az 1711 július 13-án tartott Ülésén hagyta jóvá, egyúttal kiküldte az újonnan létesítendő sörfőző ügyeinek intézésére Keppeler Rüdiger Gáspár telekkönywezetőt. A megvásárolt épületnek az átalakítása sok munkával járt. Az építési munkálatokról hétről-hétre jelentést tettek. B jelentésekből látjuk, hogy az Unger-f éle háznak csak az utca felé eső részét hagyták meg teljesen, mig a hátrább álló épületeket vagy egészben vagy részben lebontották és újakkal pótolták. Az új épület legalább helyenként emeletes volt. Az ablakok egy része, számszerint 9 darab, a szomszédos »Három nyúl«-ház telkére nyílott. A város különös gondot fordított e kilenc ablakra és megegyezést kötött a szomszéd tulajdonosokkal a fenntartásukról.

34

) A vizivárosi sörfőző harminc éven át működött, 1722-től kezdve a tabáni sörfőzővel együtt. A két sörfőző együttes fenntartása azonban nem volt szükséges, amiért is a tanács elhatározta a vizivárosi sörfőző üzemének a megszüntetését.

35

) Az így megürült épület felhasználásáról úgy gondoskodtak, hogy fogadót rendeztek be a házban, melyet a ház egykori nevéről »Zöld szőlőfürt« fogadónak hivtak. B fogadó bérletéért Zipauer János Mihály folyamodott, aki addig a városi »Fehér ló« fogadónak volt a bérlője. A »Fehér ló« bérleti díja nem állott arányban az elérhető bevételekkel és emiatt Zipauer súlyos veszteségeket szenvedett. Mikor tehát az új fogadó bérletéért folyamodott, azt kérte a tanácstól, hogy az önhibáján kívül szenvedett veszteségekért kárpótolják azzal, hogy neki ítélik az új fogadó bérletét. A tanács arra utasította Zipauert, hogy a bérlet ügyét a polgármesterrel beszélje meg. A bérleti szerződést, melyben külön gondoskodtak arról, hogy a város borait is mérje a bérlő, 1743 január 2-án kötötték meg egy évi időtartamra. Az új városi fogadó számára bő volt a megszüntetett sörfőződe teljes épülete, ezért annak hátsó részére, mely a mai Gyorskocsi utcára nyílt, árverést tűztek ki. Vevőül csak Klügl Ignác kalocsai érseki jószágkormányzó jelentkezett, akinek a polgárjog megszerzése céljából volt szüksége házra. Klügl a volt sörfőzde szóbanforgó részéért 2500 9. Tanulmányok Budapest múltjából. I. 129