Tanulmányok Budapest Múltjából 1. (1932)
Bánrévy György: A budai királyi palota újjáépítése III. Károly alatt 1-49
építésének vezetését is vállalta. Hölbling 1715 február közepén bemutatja a palotáról készített felvételeit és terveit a haditanácsnak 16 ) és azok az illetékes helyen tetszésre találnak. Érdekes és fontos a Hofkriegsrat eme kivonatához (HKR 1715. Reg. 236.) tartozó széljegyzet: »Ofen altes Schloss his auf die Hauhtmauren Ahtrag und theils wider Reparirung und alten Schlosses Riss.« Az oly sokat emlegetett »Riss«-ek, alaprajzok, tervvázlatok a Hofkriegsrat irataival valószínűleg megsemmisültek, csak egy rendkívül szerencsés véletlen hozhatna egyet-kettőt napvilágra. A Hölbling-féle és a többi rajz pótolhatatlan hiányában (gondoljuk csak el, minő értékes adatokat szolgáltatnának a felvételek Mátyás király palotájához is!) meg kell elégedni az efajta írásos utalásokkal, melyekből kellő óvatossággal talán szabad következtetéseket vonni az elveszett rajzok tartalmára és jelentőségére. A haditanács február 27-én elfogadta Hölbling tervét (Das Schloss seye mit dem Helblingschen . . . gezeichneten riss zu repariren . . . HKR 1715. Reg. 313.), mely szerint tehát a palota főfalai megmaradtak és a részleges helyreállítás keretéül, illetve magvául szolgáltak. Összevetve most a régi és az újonnan épült és 1749-ig állott palota összefüggéséről már föntebb mondottakat Hölbling tervezetével, mindenképen megállhat az a föltevés, hogy Hölbling a palota romjainak azon komplexumát jelölte ki a helyreállításra, illetve az új palota felépítésére alkalmasnak, melyből aztán a palota III. Károly korabeli közbenső állapota tényleg elő is állt, vagyis, hogy e palota Hölbling elgondolása szerint jött létre. A Dunára néző főfal kétségtelenül megmaradt és a palota törzsnégyszögének többi főfala is átépült az új palotába, mint ahogy Hölbling a keskeny északnyugati szárny alapjait is készen kellett hogy találja, mert hiszen a továbbiakban sem esik szó új épületrésznek új alapokra történő emeléséről. Egy előkerülő tervrajznak kellene bizonyítania, de így csak következtetéssel juthatunk arra az eredményre, hogy az ._• I alakú palota mintegy a környező romhalmaztól elválasztva *j kristályosodott ki az épen maradt falrészekből, alapjai és részben főfalai is készen álltak és a lehetőség, az építész elgondolása és képzelete jelölte ki és határolta el a többi rom-maradványtól az új palota jellegzetes alakú építményét. Március folyamán Regal annak a véleményének ad kifejezést, hogy a palotán végzendő munkákat a többi építkezéssel egy időben lehetne folytatni. Itt elsősorban az úgyszólván állandóan folyó erődítési munkálatokra kell gondolnunk. Még ugyané hónapban jelenti is a parancsnok, hog} 7 a bontási munkálatokat megkezdték és rövidesen el is készülnek velük. A haditanács előrelátóan már arra is gondol, hogy az elkészülő palotában a várparancsnok és a törzskari személyzet szállást nyerjen ; közli is ezt Regallal, akit személy szerint is érintett a dolog, de meg Hölblingnek is tartania kellett magát az építés — azaz egyelőre még csak a bontás — irányításánál ehhez a kívánalomhoz. Ugyanebben a március 9-én kelt értesítésében elfogadja a haditanács Hölbling (akit itt Baumeisternek nevez) terveit a többi omladékra vonatkozólag és annak a véleményének ad kifejezést, hogy ezen romok végleges eltakarítása révén a térség a védelmi felkészültség szempontjából igen előnyösen fog kibővülni. A királyi palotához tartozott épületek és maga a palota egy részének (a Hölbling tervei szerint megtarthatatlannak) maradványairól van itten szó, melyek a fölépítendő új palota komplexumát egy keskeny sávban nyugatról és a várhegy fensíkjának megfelelően széles és egészen a polgári 7
