Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

II. fejezet. Bírósági szervezet és személyzet

Buda 1707-ben azt felelte, hogy nincs módja tiszti ügyészt tartani.

41 Ezt a munkát is a szindikus végezte el. Ha valamelyik város főbenjáró bűnügyekben tett felterjesztéseiben római vagy osztrák jogszabályokat érintő utalásokkal, ma is megbecsülést érdemlő fejtegetésekkel találkozunk, ezekben nem a tanács kollektív bölcsességét kell tisztelnünk, hanem a szindikus tudását. Ezért emelték mindkét város jegyzője ellen azt a vádat, hogy túlságosan nagy a befolyása az ügyek intézésében. így Bösinger 1703-i panaszaiból az tűnik ki, hogy Maylin szavazatával befolyásolja a tanács határozatát, egymaga hallgatja meg a feleket, és perbeli nyilatkozataikat túlságosan sommásan jegyzi fel (carpieren).

i2 Amikor meg Mosel az 1708-i országgyűlésen jár, városa szóbeli üzenettel meg levéllel hívogatja haza, mondván, hogy a két függő büntetőpert nélküle nem intézheti el, mert nem akar bajba kerülni.

43 A szindikus mellett a városi kancelláriákban alárendelt személyzet is működött. Zeball Mihály 1689 januárjában azzal jelentkezett a budai tanácsnál, hogy elvégezte jogi tanulmányait. Kérésére a tanács kinevezte expeditornak, és feladatát a bírósági iratok regisztrálásában, jegyzőkönyvezésében, valamint rendes kezelésében jelölte meg. Szomorúan jellemző, hogy Zeball az udvari kamarának, az adminisztrációnak, és csak folglich a városnak esküdött hűséget.

44 1691-ben (helyette?) a város Argento Károlyt alkalmazta expeditornak. Rajtuk kívül ismerjük még Ludwig János nevét, aki a századfordulótól kezdve Írnokként dolgozott a szindikus mellett; a tanácsülési jegyzőkönyvek tisztazati példányai az ő szorgalmát dicsérik.

45 A bírósági funkciót ellátó városi tanács mellett Budán az 1690-es évek derekától egyes városrészek bíróságaival is találkozunk. A vízivárosi bíróság az ottani polgárok és lakosok csekély jelentőségű ügyeit intézte el. Először 1695 decemberében említik, amikor Stöckl Péter ács és vízivárosi esküdt (Gerichtsgeschworner) járul becsületsértési keresettel a tanács elé.

46 Ekkor és 1696 elején is Sprenger János fürdős a vizivárosi bíró; ő már mint volt bíró tesz az év nyarán eskü alatti vallomást egy előtte elhangzott bevallásról, melyről már előbb tanúsítványt adott ki.

47 Bár az 1696/97. évben Kneissl Márton tölti be a helyét,

48 Sprenger nemsokára visszatér; szokás szerint a tanács megújítása után, rendesen április végén vagy május havában mond le tisztségéről, de mindig újra megbízzák vele (1698 —1700) 49 1701-ben azután ideiglenes megbízást kap csak a tanácstól, majd hamarosan a másik fürdős, Ecker (Egger) János lesz az utóda, immár a tanács írott 41 Btjkv. 1707. okt. 26, VI. 551, VII. 375. 42 L. fent 30. jz. 43 Ptjkv. 1708. júl. 24, III. 491; másnap Int. a. a. nr. 846. 44 Btjkv. 1682. jan. 22, 27, I. 88—90, hozzá Bánrémj i. m., LtK 1934, 33. 45 Uo. 1934,35; 1935, 179. 46 Acta iud. 1695. dec. 16. a), Btjkv. I. 647—650, LT. 52—54; a tisztázat szerint Wurmb János pék is az, I. 651—652. 47 Acta iud. 1696. jún. 22. 48 Corr. mag. 1696. ápr. 28, jún. 18; Acta iud. 1697. febr. 3. 49 Corr. mag. 1698. febr. 3; Btjkv. 1698. ápr. 28, II. 276—277; uo. 1699. ápr. 27, II. 477, Eli. 37; uo. 1700. máj. 28, HL 222—223, IV. 85.