Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)
II. fejezet. Bírósági szervezet és személyzet
bekövetkezett halála után Karpfenstein János hadnagy lett a bíró helyettese, s ez volt 1689 tavaszán is. Később már nem fordul elő állandó helyettes bíró. A tanács élén mindkét városban a külön kinevezett helyettes polgármester (bíró), illetve a legidősebb tanácsos (senior) látta el a város távollevő vezetőjének feladatait. Bösinger rangidős tanácsos régi hagyományként hivatkozott e szokásra. 15 Buda magisztrátusa 1703-ban kimondotta, hogy a senior helyett ezután a lemondott polgármester foglalja el az elnöki széket. 16 A polgármester (bíró) a tanácsosokkal együtt hozta meg bírói határozatait. 17 Pest tanácsa 1696-ban két új taggal egészítve ki magát világosan megmondotta, hogy az új tanácsosok a városi közügyekben ós a bírósági funkcióban a többiekkel együtt fognak határozni. Neander városi főkapitány megválasztásakor ugyancsak a „bírói asztalnál" kapott helyet. 18 A tanácstagot az adminisztráció híre nélkül nem volt szabad az ülésekről kirekeszteni. 19 Méltán írták a Bösinger—Zaunockh viszály ügyében a budai tanácsosok, hogy ők együttesen alkotják a bíróságot (sambentlich das Judicium constituiren). 20 Ezért, amikor a budai pékek egyikükre sértőnek találták a nyughatatlan Krempl Tóbiás tanácsosnak nyílt ülésen elhangzott szavait, a tanács kijelentette: a céh nem szabhat határt egy tanácstag eljárásának, s az egyébként becsületsértő kifejezéseket is el kell viselnie, hogyha a városházán hangzottak el. A döntés ellen a céh az adminisztrációhoz fellebbezett; a főhatóság határozatát nem ismerjük. Az ügyben jellemzően mutatkozik meg a tanácsos magán- és köztevékenysége közötti korai különbségtétel. 21 Kiemelkedő szerep jutott a jogszolgáltatás terén a szindikusnak. Buda első szindikusának eddig csak vezetéknevét (Gretschmann) ismertük. A kamarai igazgatóság iratai között azonban fennmaradt egy keresetének említése, amelyben testi sértés (real-injurien) miatt kért elégtételt; ebben Krätzschmann János Györgynek írta magát. Az ügyet az inspekció kiadta a polgármesternek, de a Krätzschmann vezette hézagos tanácsjegyzőkönyvekben nem maradt nyoma. Minthogy 1688 júniusában a szindikus hat hónapi fizetéséért folyamodott, feltehető, hogy már a polgárság megszervezésekor elfoglalta állását. 22 Az a rendetlenség, amely az első tanácsjegyzőkönyvekben megnyilatkozik, Krätzschmann alkalmatlanságát bizonyítja. Nem tudjuk, hogyan vált meg állásától, de már 1688. július 1-től Küechl Miklós György ült a helyén. Kinevezési dekrétumában a kamarai inspektor 16 Corr. mag. 1700. márc. 8. lfl Ptjkv. 1689. máj. 2: Karpfenstein, I. 20; Btjkv. 1703. jan. 19, III. 580, IV. 547; Schmall i. m. I. 27—28; Flaxmayer i. m. 15—16. 17 Az irodalomnak arra a valószínűtlen állítására, hogy a budai polgármesternek az adminisztráció csak a polgárság külön kérésére adta meg ezt a jogot, nem találtam adatot. 18 Ptjkv. 1696. jan. 17: über Statt vnndt Burgerschafft in vorfallenden Statt, Rechts, vnndt Gerichts sachen gleich unns mit zurichten haben, I. 330; uo. 1704. márc. 20: den Siz an den Richter tisch zu lassen, III. 234. 19 Konkrét esetben KA Besch. Pr. 1697. aug. 20, IV. vol. 85v fol. 20 Acta adm. cam. 1697. aug. 16. 21 Btjkv. 1699. okt. 14, II. 568—569, III. 112—113. A pékek fellebbezése okt. 16, KA Besch. Pr. VI. vol. 15. fol. 22 Uo. 1688. máj. 13, 14, jún. 22, 1, vol. 18, 20v, 29v fol.
