Bónis György: Buda és Pest bírósági gyakorlata a török kiűzése után 1686-1708 (Budapest várostörténeti monográfiái 23. Budapest, 1962)

I. fejezet. Buda és Pest joghatóságának fejlődése 1686—1708 között

hozva fel ürügyül, az udvari kamara döntéséig türelemre hívta fel a városokat. Ebben a leiratban adott halasztó — valójában negatív — választ a szabad bíróválasztás kívánságára, amely szerinte káros a iurisdictionalia tekintetében, és az 1697-i tervezet, a iura municipalia megerősítésének kérésére.

100 A városok tanácsai új főhatóságukhoz, a magyar kancelláriához fordultak panasszal, s ez mindannyiszor megkereste érdekükben az udvari kamarát. 1704. június 24-én királyi leiratot is sikerült kieszközölnie kiváltságaik védelmében.

101 Az adminisztráció mindazonáltal nem nyugodott meg, véleményezésre kérte a városok beadványát, és kihasználta a Bösinger ismert magatartása miatt Budán a tanácsülések megtartásában bekövetkezett átmeneti zavart is.

102 Az idő most már ellene dolgozott: 1704 Szilveszterén a budai tanács félretette a polgármester lemondását kívánó dekrétumát, mondván, hogy a város immár nem az udvari kamarához taitozik, hanem be van kebelezve a rendi országba, s a nemes vármegyék mellett foglalhat helyet.

103 Akármilyen viszontagságok következtek még Budára 1705 folyamán,

104 ősszel a város mégis visszakapta haszonvételeit és a polgári bíráskodást teljessé tevő telekkönyvet a Tavonath-bizottságtól, 1706 elejére pedig Pest is jogai élvezetéhez jutott.

105 Buda azonnal közzétette hirdetményeit, felszólítva a polgárokat, hogy ezentúl a földbii tokokat és szőlőket érintő pereikkel a városhoz forduljanak; de Pest is azt az elvet alkalmazta joggyakorlatában, hogy mindazt, ami a város területi joghatóságát (territorial Jurisdiction) érinti, a magisztrátusnál kell folyamatba tenni.

106 A két tanács sokáig nem felejtette el a kamarai adminisztráció aknamunkáját. Amikor 1706 elején ez fordult Buda hatóságához, hogy mentesítse a kamarai tisztviselők házait a legújabb kivetés alól, orra alá dörgölte a tanács, hogy a kiváltságlevélért folytatott tárgyalások során hamis jelentésekkel és ajándékokkal a város ellen dolgozott, nagy költséget okozott neki, és mindig valóságos ellenfelének mutatkozott.

107 Pest tanácsa meg azzal kérte Budától egy őt sértő kifejezésekkel élő budai halászmester megbüntetését, hogy e cselekményét megelőzően is sokat ártott a városnak, és 100 KA Varia u. Rep. 1704. febr. 11, 3952. fasc. 158—163. fod. A leirat Pestnek szól, külzetén áll: ,,vndt Offen". Talán nem küldték el, mert az adminisztráció irattárában lepecsételt eredetiben maradt fenn. 101 Országos Levéltár, Kane. Conc. Exp. 1704: 22, 41 ex Maio, 23. ex Sept., az utóbbiban a kir. leirat említése. i»

2 KA Exp. 1704. máj. 5, no. 5; júl. 8, no. 28. 103 Btjkv. 1704. dec. 31 : die Statt von der Cammer, vndt also dem Reich incorporiret, auch bereiths bey denen löbl. Comitaten Session gehabt, IV. 810, V. 92, VI. 87. A kifejezést maga az udvari kamara is használta, 1703. okt. 6-i átiratát idézi Mezősi i. m. 190, 1. jegyzet. Bösinger bukására részletesen Pásztor i. m. 184—188. 104 Áldásy Antal : Polgármesterválasztás Budán 1705-ben. Századok 1906, 22—40. 105 Kovács Lajos : Telekkönyvi rendtartás Budán a kamarai adminisztráció idejében. Szentpétery Emlékkönyv (Bp. 1938) 221. io« Btjkv. 1705. aug. 31, szept. 19, IV. 887, 890, V. 182, 184, VI. 176, 178; Ptjkv. 1707. júl. 8, ni. 426. 107 KA Ber. u. Sehr. 1706. jan. 27, 3924. fasc. 424—428. fol.: sich jederzeit der Statt einen formal gegentheill erzeugt vndt erwisen . . . 3 Bonis: Buda és Pest bírósági gyakorlata. 33